Tappancs barkácsklub az újévben is

2018- ban is a Cimborákkal

Karácsonyi nyitva tartás - Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár

Karácsonyi Tappancs barkácsklub - szeretettel várunk mindenkit!

Cimbora klub a karácsony jegyében

Hajtok a millióra! - Író- olvasó találkozó Bosnyák Viktóriával

Hajtok a millióra! Író- olvasó találkozó Bosnyák Viktóriával

2017. november 21- én délután Bosnyák Viktória írónő és műfordító látogatott el a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárba. Mivel a pedagógusok előszeretettel kötelező olvasmányként adják fel könyveit (Sirály a király?; Elek, merre keresselek?), így közel 120 fő várta izgatottan az írónő érkezését.

Bemutatkozás után egyből jött a kérdés: ki az aki már volt író- olvasó találkozón? Minden kéz a magasba lendült, s az előadók neveit is sorolni kezdték a gyerekek, Vig Balázs, Berg Judit, Kertész Edina,stb.  akikkel már találkoztak személyesen a jelenlevők.

- Le kell főznöm akkor őket? Nagyon össze kell szednem magam- kijelentés után fogadta Bosnyák Viktória a kérdéseket a lelkes hallgatóságától. Kiderült, hogy még idén meglesz az 1000.- ik író- olvasó találkozója, a döbbenetre csak annyit válaszolt az írónő, hogy:
- Hajtok a millióra!- majd kérte a gyerekeket, hogy ha van kérdésük, akkor tegyék fel, mert ha bent reked egy kérdés, belebetegszenek, elmennek orvoshoz vele, és közlik a doktorral, hogy mi történt, nem valószínű, hogy tudna rajtuk segíteni. Természetesen felnőttek is kérdezhettek, mert ők is teljes értékű emberek, nemcsak a gyerekek.

• Miért írt bele olyan sok földrajzi nevet az Elek, merre keresselek? c. művébe?

Bosnyák Viktóriának két leánygyermeke van, s amikor nyelvtanból hazahoztak egy listát j és ly betűk tanulásához, akkor döntött úgy, hogy megírja a Sirály a király? c. regényét, és utána a pedagógusok kérdezték tudna-e segíteni a földrajzi nevek megtanulásában? Így született meg az Elek, merre keresselek c. könyve?

• A Tündérboszorkányban kiről formázta a Mucika néniket?

A Tündérboszorkány Bosnyák Viktóriának az első, 16 éve megjelent könyve volt, s az ebben szereplő konyhás néniket egy valós konyhás néniről, Rózsikáról formázta meg. Rózsika a menzán dolgozott, haja vörös volt, sminkje tökéletes, minden ujján egy- két gyűrűt hordott, piros fapapucsot és szűk, fehér köpenyt viselt, szexis volt- a szexis szóra a közönség fiatalabb tagjai elkezdtek kuncogni- szóval egy kis karakán hölgyről formázta a Mucika néniket.

• Hogyan lett író?

16 évvel ezelőtt Sári és Dóri (az írónő két lánya),  a 10.- ik születésnapjukra készülődtek és kutyát szerettek volna, de az írónő férje nem igazán díjazta az ötletet, így helyette Bosnyák Viktória írt nekik egy könyvet. Ám volt pár kérésük a lányoknak a könyvvel kapcsolatban: iskolában játszódjon, legyen vicces, legyen benne varázslat, legyenek benne lányok, a könyvben szereplő lányok ne legyenek majmok, legyenek fiúk is a könyvben, de ne legyenek hülyék, és még hasonló kérések elhangzása után született meg a Tündérboszorkány.

• Mikor jön ki az új könyv?

Erre érkezett a frappáns visszakérdezés, hogy honnan jön ki az új könyv?, de jött a válasz is, amin ledöbbentek a gyerekek, hogy holnap, a címe pedig az, hogy Ki van a zsebemben?
Kiderült még, hogy 10 nap alatt írta meg az írónő az Elek, merre keresselek? c. könyvét, a legrövidebb idő alatt a Szomorú kacagány készült el, röpke 7 óra kellet hozzá.

Elmondta még az írónő, hogy ihletet a budaörsi Tesco pékségrészlegén lehet szerezni, a piktoportálás segítségével el lehet jutni egy másik világba a festményeken keresztül, és így tudta meg a közönség azt is, hogy a Mona Liza lehet kicsit magyar festmény akkor, ha magyar nézi. A Sirály a király? – ból pedig kétszemélyes musical készül, Zalaegerszegen 2018- ban, az Apáczai Csere János ÁMK – ban lehet majd megtekinteni.

A Két bolond százat csinál c. könyv alapján a gyerekek saját, mókás közmondásokat alkottak: Éhes kaméleon makkal álmodik; Ha nincs otthon az egér, cincognak a macskák; Koalából nem lesz szalonna, és még sorolhatnám.

Majd szinonima hadjáratot folytatott a közönség az írónővel, így részesei lehettünk, ahogyan Puritónia és Extravagancia között kitör a háború, és ahhoz hogy fegyverszünetet köthessen a két királyság, dönteni kellett szavak hétköznapi használata mellett, kinek melyik szimpatikus.

Végül a saját, könyvet olvasó beegle kutyusuk képével zárta Bosnyák Viktória a találkozót, ugyanis röpke 9 év alatt sikerült megfűzniük a lányokkal együtt a férjét, hogy új családtagot fogadjanak be. Mivel egy írónő kutyája nem lehet analfabéta, így nem lehet mondani a könyveire, hogy a kutya sem olvassa őket.

Macskaságok az irodalomban

Tappancs barkácsklub novemberben is!

Jogi játékapplikáció gyermekeknek

2017. október 27-től ingyenesen letölthető az első gyerekeknek szóló applikáció, amely a hazai igazságszolgáltatás rendszerét mutatja be. A StoryLab elnevezésű mobiljáték alapvető célja, hogy a gyerekek minél többet tudjanak meg játékos formában az igazságszolgáltatás működéséről, valamint a saját jogaikról.

Hazánkban több tízezer fiatal van a büntetés-végrehajtás intézményrendszerében. A StoryLab elnevezésű projekt célja a gyerekek jogtudatosságának erősítése. A játék során a fiatalok megismerhetik hazánk igazságszolgáltatási rendszerét, és ami még ennél is fontosabb: saját jogaikat. Az app segítségével a fiatalok többek között megtudhatják, mi történik, ha a szüleik elválnak, mit tehetnek, ha a társaik molesztálják őket az iskolában, vagy utcai rablás áldozatává válnak. Belenézhetnek egy virtuális bírósági ülésbe, megismerhetik milyen szereplők vannak jelen egy tárgyaláson, vagy akár megoszthatják a gyermekbarát igazságszolgáltatásról alkotott gondolataikat, tapasztalataikat országunk döntéshozóival.

A játék fejlesztése 2016 januárjától több mint egy éven át tartott. Mivel az applikáció alapvető célja, hogy gyermekbarát legyen, így a projektet koordináló Terre des hommes Alapítvány és Pressley Ridge Alapítvány erősen épített a gyerekek visszajelzésire. A fejlesztés a Lauder Javne Középiskola tanulóinak és a Rákospalotai Javítóintézet és Központi Speciális Gyermekotthon lakóinak bevonásával zajlott. A fiatalok találkoztak többek között gyerekjogi szakértőkkel, rendőrökkel, bírókkal, pártfogó felügyelőkkel, kriminológiai szakértővel, majd a tapasztalataikat egybe gyúrva a játékban szereplő történetek kiválasztásától egészen a grafika kialakításáig számos folyamatban részt vettek.

Az applikáció pénteken két alaptörténettel debütál, majd egészen decemberig minden héten két újabb történettel gazdagodik. A játék letölthető Androidra és IOS-re, a Play áruházból és az AppStore-ból, valamint számítógépen (www.storylab.io) és Facebookon (www.facebook.com/StoryLab.io/) is elérhető. Első sorban a 14-18 éves korosztálynak ajánlott.

A játékot az Európai Unió támogatta. Fejlesztésben közreműködött: a gyerekek, a Terre des Hommes Magyarország Alapítvány, a Pressley Ridge Alapítvány, Renate Winter osztrák bírónő, nemzetközi jogász, gyermekjogi szakértő és az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának tagja, Magyar Ombudsmani Hivatal, a Hintalovon Alapítvány, valamint számos további, a gyerekek jogaival foglalkozó magyar szervezet. Támogatásukat ezúton is köszönjük!

A Terre des hommes Alapítványról

A Terre des hommes Svájc legismertebb gyermekvédő szervezete. A Magyar Terre des hommes Alapítvány a svájci székhelyű szervezet regionális irodájaként működik. Célja a legsérülékenyebb gyermekek körülményeinek folyamatos javítása. A szervezet missziója a rászoruló gyermekek segítése, és ezt két fő területen végzi: az egészségügyben és a gyermekvédelemben. A Terre des hommes arra törekszik, hogy megerősítse a gyermekvédelmi rendszereket, hogy a veszélyeztetett gyermekek hozzájussanak a szükséges védelemhez, miközben partnerekkel együttműködve próbál országokon átnyúló megoldásokat találni a vándorló gyermekek védelmére.

A Pressley Ridge Alapítványról

Az alapítvány célja a súlyos magatartási-, beilleszkedési- és érzelmi nehézségekkel küzdő fiatalok sikeres életvezetési esélyeinek növelése, a velük és családjaikkal, lakókörnyezetükkel foglalkozó szakemberek és segítőfoglalkozásúak módszertani kultúrájának szélesítése által. Az alapítvány mind intézmény-alapú, mind pedig iskola utáni programokkal törekszik a veszélyeztetett fiatalok között gyakori korai iskolaelhagyás megelőzésére, valamint a boldog és tevékeny élet elősegítésére.

Lackfi János előadása Zalaegerszegen

A zalai iskolai könyvtárosok és a gyermekkönyvtárosok őszi továbbképzésére

„…Ő IS EGY Olvasó…”! Kötelezők kamaszkorban címmel a Zalai Gyermekkönyvtáros Műhely szervezésében

2017. október 26-án, csütörtökön 14.00 órakor kerül sor.

Helyszíne: Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár (Zalaegerszeg, Deák tér 6.)

Program: ”…Ő IS EGY Olvasó…”! Kötelezők kamaszkorban című olvasásnépszerűsítő előadás

Előadó:  Lackfi János író, költő, műfordító, tanár

Barkácsoljunk együtt a Könyves Vasárnapon!

Októberben is vár a Cimbora klub!

Országos Könyvtári Napok - DFMVK programjai

Kalózok a Családfesztiválon

Gyerekirodalmi Íróképző

A Cerkabella Kiadói Műhely ÍRÓDA névvel Gyerekirodalmi Íróképző tanfolyamot indít. A képzéssorozat célja, hogy olyan felnőtt alkotóknak nyújtson szakmai segítséget, akik valamilyen szinten már írnak gyerekeknek, illetve szándékukban áll gyerekeknek írni. A kiadóhoz folyamatosan érkező kéziratok mennyiségéből és minőségéből látható, hogy rengetegen írnak gyerekeknek, ám a szerzők lelkesedése még önmagában nem elég ahhoz, hogy értékelhető művek szülessenek. Az ÍRÓDA ismert szakemberek bevonásával kínál segítséget a (leendő) szerzőknek úgy, hogy a kreatív írás gyakorlataira helyezi a hangsúlyt, ám emellett a prózapoétikai, költészeti alapfogalmaktól kezdve, a pedagógiai, gyereklélektani szempontok kérdéskörén át, egészen az irodalmi marketing lehetőségeinek megmutatásáig nyújt bevezető alapinformációkat.

Az ÍRÓDA 48 órás tanfolyamának tervezett előadásai, workshopjai 6 hónapon keresztül (2017 októberétől 2018 áprilisáig), kéthetente szombatonként zajlanak, 10.00-től 15.00 óráig: a 2 órás előadást 2 órás műhelymunka követi. A műhelymunka koordinátora Mészöly Ágnes író, Lovász Andrea gyerekirodalom-kutató, kritikus.

Az ÍRÓDA felkért előadói és tervezett témakörei:

Fenyő D. György, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola vezető tanára, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke – Bevezetés a gyerekirodalomba
Nyulász Péter, író, költő – Baba- és gyerekkönyvek
Berg Judit, író – Kalandregények
Mészöly Ágnes, író – Kamaszkönyvek
Mészáros Márton, a KGRE Modern Magyar Irodalmi Tanszékének adjunktusa – Digitális nemzedék
Varró Dániel, író, költő – Gyerekköltészet
Dániel András, író, képzőművész, illusztrátor – Az illusztrációk világa
Kertész Erzsi, író, pszichológus – Gyereklélektan és gyerekirodalom
Bereczkiné Záluszki Anna, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar egyetemi adjunktusa – Óvodák, iskolák, gyerekkönyvek
Boldizsár Ildikó, meseterapeuta – Meseterápia
Ágoston Alexandra, a Vivandra Kiadó vezetője, jogász – Szerzői jogok, jogdíjak
Kovács Zsanett, gyerekirodalom-marketing szakértő – Gyerekirodalmi marketing
Lovász Andrea, gyerekirodalom-kutató, kritikus – Gyerekirodalom-kritika

Az előadások, foglalkozások helyszíne: Parti Medve gyerekkönyvesbolt és kávézó, Szentendre, Városház tér 4.
Jelentkezők száma: max. 16 fő
A tanfolyam ára: 120000 Ft (Három részletben fizethető.)
Jelentkezési határidő: 2017. szeptember 20.
Az első előadás időpontja: 2017. október 7. 10.00 óra
A jelentkezéshez egy önéletrajzot és egy motivációs levelet küldjön az alábbi címekre:
meszolyagi@gmail.com
lovaszandi@gmail.com

Újra megjelenik a Mesél az erdő!

Évek óta beszerezhetetlen Tony Wolf zseniális sorozata, amin generációk nőttek fel.

Valószínűleg sokan kívülről fújják: Mesél az erdő állatokról, törpékról, óriásokról, tündérekről, manókról és sárkányokról. Túlzás nélkül állítható, hogy Tony Wolf sorozata kultikussá vált, és azon kevés gyerekkönyvek közé tartozik, amit szülők és gyerekek egyaránt imádnak. Wolf, azaz Antonio Lupatelli káprázatos rajzai millió apró részlettel építettek fel egy óriási világot, ami minden kötetettel egyre komplexebbé vált.

Kétszer is kiadták itthon a sorozatot, de már évek óta beszerezhetetlen. Vaterán és egyéb adok-veszek oldalakon felbukkan néha egy-egy kötet, de még a szakadt, sérült példányokat is elég borsos áron adják. 

Ám az ínséges időknek vége! A Manó Könyvek már az ősszel útjára indítja a legendás sorozatot, új borítóval. Egyelőre csak a fentebbi képet osztotta meg a kiadó Facebook-oldalán, de amint érkezik borító, mutatjuk. A Mesél az erdő az állatokról hivatalosan szeptember 26-án jelenik meg, a folytatások pedig félévente várhatók. 

2 napos könyvvásár a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban

"Minden, mi ideköt"

A NYÁR VAJON MI?

                           Érik a nyár – kortárs szerzők nyári antológiája

Szemet gyönyörködtető kötet, mely a kortárs próza és költészet gyermekek számára íródott, vagy számukra is megközelíthetőnek ítélt alkotásaiból merít. Kiemelten fontos szerep jut a szövegekkel termékeny összhangba lépő képeknek is. Négy elismert illusztrátor és huszonhárom irodalmi szerző munkáit fogja egybe Lovász Andrea szerkesztésében az évszakhoz köthető antológia.

Önmaga kötethatárain túlnyúló koncepció jegyében látott napvilágot az Érik a nyár című kortárs szerzői antológia. A Cerkabella Könyvkiadó tavaly, az alkalomhoz igazodva, egy karácsonyi antológiában (Elfelejtett lények boltja) gyűjötte össze a huszonnégy kortárs író szövegeit és négy illusztrátor alkotásait egybefogó, példa- és irányadónak szánt gyermekirodalmi válogatás első kötetét – Lovász Andrea szerkesztésében. Az albumszerű, rendkívül dekoratív, kiállításában is prémium minőségű kiadvány párjaként idén a Könyvfesztiválra jelent meg a nyári gyűjtemény. Részben lefedve az előző kötet alkotói gárdáját, ezúttal Balázs Imre József, Böszörményi Gyula, Czigány Zoltán, Finy Petra, Gimesi Dóra, Jász Attila, Kamarás István, Kántor Péter, Kiss Ottó, Kukorelly Endre, Lackfi János, Markó Béla, May Szilvia, Máté Angi, Méhes György, Mészöly Ágnes, Nyulász Péter, Petőcz András, Péterfy Gergely, Podmaniczky Szilárd, Tandori Dezső, Vörös István és Zalán Tibor írásai, valamint négy illusztrátor – Gyöngyösi Adrienn, Rofusz Kinga, Szalma Edit és Szegedi Katalin – képei találhatók az antológiában.

A kötet központi szervezőelve a kötelező minőségi megszólaláson túl a nyárhoz, nyaraláshoz köthető témaválasztás, amit az alkotások többé-kevésbé meg is valósítanak, igaz, egyes esetekben igen tág az asszociációs kör… A szerkesztőelv már érdekesebb a recenzens számára, mert hiszen a könnyedebb, nehezebb szövegekről, versekről a saját esztétikai beállítottsága és ízlése alapján mondana véleményt – s így akár egyes szövegműveket kizárt volna a gyűjteményből… Ugyanakkor biztos, hogy Zalán Tibor A kíváncsi kiscsillag és a kíváncsi sün című verses (prózáját) meséjét vagy mesés (próza)versét emelném ki, mint a legsikerültebbet. 

Hasonlómód, szubjektív ítéletet mondanék az illusztrációkról is: Szegedi Katalin inkább szövegkövető, "leképező" festményeit kevésbé tartom sikeresnek, hiszen önállóan nem állnak meg a lábukon, pluszt pedig nem adnak a szöveghez. Gyöngyösi Adrienn munkáit érzem a leginkább idetartozónak, a gyerekekhez az általa kreált, humorral átszőtt világ állhat a legközelebb. Szalma Edit alkotásait szintén pozitívan emelném ki, valamint a siker reményében "mozgósításra" ajánlanám a rajzfilmkészítőknek. Ellenben Rofusz Kinga művei kapcsán részben a dark/gót szubkultúrák látványvilágát fedezném föl, s borongós hangulatukat nem érezném gyermeki közegbe valónak, miközben egyes alkotások (például a Tandori-vers Magritte-inspirálta illusztrációja, vagy a Péterfy-állatmese-paródiához tartozó rajz) fölülírják ezt a borút. Azonban minden képről elmondható, hogy sokáig tud legelészni rajtuk a szem, élénk, vagy kontúros színeik, formáik gyereknek/felnőttnek élvezetet okoznak.

A szerkesztői törekvés a prózák és versek váltakoztatva közlésében a legnyilvánvalóbb. De vannak kevésbé szembeszökő motívumok is, melyek mentén szépen felfűzhető a szövegek egymásutánisága. Ezek az aleatóriák, egybelátások persze olvasónként el is térhetnek egymástól. Mindenestre itt egy remélhetően nem túl erőltetett példa a tematikai láncolat egyik lehetséges képzésére: a nagyon is találó nyárnyafi kifejezést közkinccsé tevő Böszörményi-történet egy vén kandúr közvetítette elbeszélés a nyaraláskényszer ártalmairól, amit May Szilvia meséje követ, de itt a macsek már az egerek úszómestereként jelenik meg, színre víve a nyár örömeit egy dézsában, s innen csak egy asszociatív ugrás Jász Attila bogárkalózai levélhajóinak elsüllyesztése a lavórban.

Igényes, jófogású, a kép-szöveg arányát, termékeny kölcsönhatását legtöbb esetben eltaláló kötet, széles merítéssel a kortárs írók közegéből, inkább a nagyobb gyerekek (8-12 éves) érdeklődésére számot tartva. Bár a szövegek inkább hagyományosak mind elbeszélői vagy formatechnikájukat illetően, mind témaválasztásukban, ám olvasásuk, megértésük így legalább nem követel különösebb erőfeszítést.

Kézműveskedjünk együtt júniusban is!

Berg Judit és egy halom Rumini

Író- olvasó találkozó Berg Judittal, akit gyermekei tettek írónővé

2017. május 18- án a 16. Gyermekkönyvnapok keretében láthattuk vendégül Berg Judit József Attila díjas írónőt. Az író- olvasó találkozóra a meghívott osztályokon kívül is rengetegen érkeztek, így több mint 100 látogató fogadta a Rumini, a Cipelő cicák, Lengemesék, Alma és még sok egyéb népszerű kortárs gyerekirodalmi kiadvány szerzőjét.

A találkozó elején Berg Judit bemutatta a családját, akik nélkül az írói karrierje lehet nem is létezne. Négy gyermeke van, három lány és egy fiú.

Elsőnek Lilu született meg, aki rendesen megedzette az írónő idegeit állandó hisztériájával. A kislány két éves korától kezdve próbálgatta Berg Judit türelmének a határait feszegetni különböző megmozdulásaival. A szokásos: „Én nem öltözöm fel! Nem eszem meg a reggelit! Miért kifli van, amikor én zsemlét akarok enni!” ,mondatok mellett, egy- egy attrakció is belefért a kislány repertoárjába. Egy novemberi délután, amikor hazafelé tartottak jól megpakolva a boltból, Lilu közölte édesanyjával, hogy nem működnek a lábacskái, meg hogy: „Cipeljél anya!”. Berg Judit hiába magyarázta lányának, hogy nézzen már rá, tele van az összes keze, és amúgy is már csak egy sarokra vannak az otthonuktól, a gyermek új taktikához folyamodott, és belefeküdt egy hatalmas pocsolyába, hogy akkor nincs mese, fel kell őt kapni, és hazaszaladni vele, hogy meg ne fázzon. Az ilyen, és ehhez hasonló esetek után jutott egy reggel az írónő arra az álláspontra, hogy ha reggel a lánya nem akar felöltözni, akkor ne öltözzön. Mondta neki Berg Judit, hogy amíg ő meztelenkedik, addig mesél neki egy kislányról, aki szintén nem akart felöltözni, és mindent meztelenül csinált. Nem öltözött fel evéshez, akkor sem, amikor a legójával játszott, vagy amikor éppen mesefilmet nézett sem. Ám egyszer csak csengettek náluk, a kislány barátai voltak azok, és kérlelték, hogy menjen velük biciklizni, de ezért sem volt hajlandó a gyerek felöltözni. Aztán jött egy másik barátja, hogy menjenek el a boltba túró rudit venni, de a kislány ekkor sem állt kötélnek, így a barátai szépen lassan elmaradoztak. Amikor rádöbbent, hogy így egyedül marad, fogta magát, végül felöltözött, és kiment a játszótérre. Lilu észre sem vette, hogy amíg az anyja mesélte neki a történetet, addig észrevétlenül ráadogatta a ruháit, és felöltözve állt a nappaliban. Mentek volna utána reggelizni, de akkor kezdődött elölről a „Nem vagyok éhes! Nem akarok reggelizni! Miért nyaggatsz?” ,kezdetű nóta, így Berg Juditnak mesélnie kellett arról a kislányról is, aki nem akart reggelizni. Előbb utóbb Lilu minden hisztis megmozdulására ki lett találva egy mese: a kislányról, aki nem akart felszállni a buszra, a kislányról, aki nem akart leszállni a buszról, a kislányról, aki nem akart fogat mosni és egyéb alkalmakra is. Ezeket a meséket gyűjtötte össze Berg Judit, és így született meg a „Hisztimesék” c. könyve.

Miután az írónő még beszélt arról, hogy milyen „varázslónak” lenni, itt arra gondolt, hogy segít beindítani gondolataival, könyveivel mások képzeletét, rátérhettek a közönség kérdéseire. A lehetőségre rengeteg kéz emelkedett a magasba. Mi más lett volna az első kérdés, ha nem az, hogy honnan kapta a Rumini könyvsorozat egere a nevét? Az írónő minden találkozón felhívja a jelenlevők figyelmét arra, hogy csak akkor mondja el a név történetét, ha azt nem mondják tovább. Miután ezt mindenki elfogadta elmesélte a vicces kis történetet az írónő, amit igaz ő nem szeret hangoztatni, de a közönség soraiban nagy derültséget okozott. Azoknak pedig, akik nem ismernék Ruminit, Márton Gergely Éva, kötészeten dolgozó munkatársunk által horgolt egereket mutatott be Berg Judit, amelyek a megszólalásig hasonlítottak a könyvben szereplő rágcsálóra. A gyerekek is elámultak az alkotásokon, és „Hűha! Olyan, mint az igazi! De szuper!Jaj, de cuki!” ,felkiáltásokkal, és tapssal díjazták azokat.

Elhangzott még a találkozón, hogy hogyan tanult meg az írónő ösztöndíjas hónapjai alatt New Yorkban angolul, és spanyolul is, a másodikra persze előre nem számított, hogy édesanyja pedagógus, édesapja autópálya tervező, hogy felnőtteknek is ír regényeket, és hogy első könyve a Hisztimesék 2005- ben jelent meg.

Kiderült, hogy az egyik tanuló a közönség soraiból tudta, hogy az írónő gyermekei aranyköpéseit, mondásait, régebben mindig leírta, hogy később is emlékezzenek rá, és ennek kapcsán Berg Judit mesélt arról, milyen szituációk során,- amit gyerekei születése előtt el sem tudott képzelni- jöttek ki az ő száján is érdekesebbnél érdekesebb mondatok, olyanok, mint a: „Vedd ki a freezbeet a karfiollevesből! Ne tedd bele a havat a postaládába! Ne nyalogasd a villanyoszlopot! Fürdés után ne mássz meztelenül a könyvespolcra! ,és a Ne öntsd be a két lány közé a kádba a bilid tartalmát!”

Mesélt még az írónő arról, hogy Vilmos nevű kisfiát mindenki, lassan már ő is, Vilkónak becézi, amely név eredetileg egy szereplőé volt a Lengemesék c. könyvéből, elmondta, hogy az életkora 6x7+1, és hogyha a gyerekei felnőnek, akkor is lesz a rokonságában nem is egy gyerek, akiknek majd találhat ki további történeteket.

Hamar elröppent az idő, Berg Judit a találkozó végén szívesen dedikálta műveit a lelkes gyerekeknek, akik szép számmal hoztak magukkal főleg Rumini köteteket, de alá lettek írva a Lengemesék, Almák Hisztimesék, Két kicsi dínók, és Cipelő cicák is, így sokan nemcsak az élményekkel, hanem az írónő aláírásával, személyre szóló ajánlásával is távozhattak.

Vendégünk lesz Mészöly Ágnes a gyermekkönyvhetek alatt

Barkácsoljunk együtt májusban is!

Mese, mese mátka...

Az évezredeken keresztül fennmaradt mesei szólások - úgymint a "Hol jársz itt, ahol a madár se jár?", az "Óperenciás tengeren túl.." vagy a "Hol volt, hol nem volt.." - is bizonyítékai annak, hogy a mese nem csupán szórakoztatásra kitalált a valóságtól elrugaszkodott, csak a képzeletünkben létező képek véletlenszerű egymásutánisága, hanem sokkal több ennél. Hiszen a szájról szájra hagyományozódó tudás nem őrizte volna meg ezeket ennyi éven keresztül, ha nem így lenne. De mit is jelentenek ezek a képek és milyen jelentőségük van akár a mai neonfényben élő, a csillagos égboltot már alig ismerő ember számára? 

Régen a mese felnőtt műfaj volt, felnőttek meséltek egymásnak téli estéken falvakban vagy törzsi közösségekben. A mese nemcsak a közös szórakozás, közösség-kovácsolás eszköze, de az információ-átadás, tanítás hordozója ott, ahol az írás-olvasás nem általános. A mese (és a mítosz) mindent el tud mondani, amire az embernek szüksége van. Az eredetmese elmondja, milyen a világ rendje, hogy született a Föld, a csillagos ég, az emberek, állatok, miért van férfi és nő - és így tovább. Elmondja, hová tartozunk, és mi a dolgunk a világon. A tündérmese a láthatón túli világokba kalauzolja a hallgatót. Az állatmese nagyon is emberi dolgokról szól, a tréfás mese pedig a humorral tanít gyengeségeinket legyőzni. A mese átsegít az élet rögös szakaszain, fordulópontjain, és beavatási-beavatódási utat is jelent. Lelki segítséget nyújt és gyógyít. Segít átvezetni az emberélet fordulópontjain a születéstől a halálig, kiváltképpen a gyerekkor- serdülőkor nehézségein, a férfi és női szerepek megélésében, a Gonosszal, saját árnyékszemélyiségünkkel való találkozáson. 

A népmeséinkben feltűnő állatalakok sem véletlenszerűen jelennek meg ott és éppen akkor. Ha a következő állatok jelennek meg a mesékben, biztosak lehetünk benne, hogy az adott időszak állatövi jegyével analóg lelki-szellemi-testi jelentéstartalmairól beszél nekünk a mese. (Utat is mutatva a megoldás felé, annak aki kezébe veszi a sorsát, a mese nyelvén annak, aki útnak indul.)

A mozaik Kustár Zsuzsa munkája (a mediterrán-, keleti zodiákust és holdházakat ábrázolja)

• A tavaszi negyedév Hold-házai: KUTYA, Farkas, Griffmadár (Kos-sal analóg);

DISZNÓ, Galamb (BIKA-val analóg);

PATKÁNY vagy EGÉR, Bagoly (IKREK-kel analóg).

• A nyári negyedév Hold-házai: BIVALY vagy ÖKÖR, Gólya, Párduc (RÁK-kal analóg);

TIGRIS vagy Róka, (OROSZLÁN-nal analóg);

NYÚL vagy MACSKA, Medve (SZŰZ-zel analóg).

• Az őszi negyedév Hold-házai: SÁRKÁNY, Szarvaskigyó, Giliszta (MÉRLEG-gel analóg);

KIGYÓ, Szarvas (SKORPIÓ-val analóg);

LÓ, Őz vagy Dámvad (NYILAS-sal analóg).

• A téli negyedév Hold-házai: KECSKE vagy JUH, Sakál, Suhanc (BAK-kal analóg);

MAJOM, Holló( VÍZÖNTŐ-vel analóg);

KAKAS vagy MADÁR, Páva (HALAK-kal analóg).

Pap Gábor művészettörténész -aki kutatta a népmesék és az évkör kapcsolatát- az elemzésbe bevonja a (nálunk kínaiként ismert) keleti zodiákust, hiszen vándorlásaink során őseink ezt is ismerték, illetve a Hold keringésének megfelelő huszonnyolc un. holdházat.  A mesék tehát kozmikus történések, beavatás annak , aki az utat végigjárja. A mese a kollektív tudattalan tájain játszódik, és archetípusaink a szereplői. Például: megtalálni bennük a tűz – víz – levegő – föld elemeit is, de a legjellegzetesebb a vas – réz – ezüst – arany – gyémánt táj (rét, erdő, híd, vár) közege, amelyekben ismét nem nehéz asztrológiai szimbólumokat, planétákat felfedezni. (A gyémánt a bakhoz (Szaturnusz); réz a bikához és mérleghez (Vénusz); a vas a koshoz és a skorpióhoz (Mars) , az arany az oroszlánhoz (Nap) és az ezüst a rákhoz (Hold) tartozik).

A mesékben előforduló számok mind egy- egy bolygóra és annak erőterére utaló motívumok. Például a 7 (14, 21, 28, 70, 72) a Hold és a Szaturnusz jelenlétére utal, a 12 (3, 6, 24, 36, 60, 66) a Nap és a Jupiterére, azok ciklikus mozgását felidézve.

A mese tehát a csillagos égre van írva, és a csillagok járását követi. A Tündérszép Ilona és Árgyélus című mesében (és az égen is) például egymás után jelenik meg Árgyélus (aki ha jól figyelünk, rájövünk, hogy az Oroszlán megtestesítője- az oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga a Regulus), majd a Holló (Corvus), a Leányszemű (Spica)- a Szűz csillagkép legfényesebb csillaga (amit Tündérszép Ilona személyesít meg), majd az Aranyhaj (Coma Berenices) is. A mesében megjelenő motívumok (köpeny, bocskor, ostor) is egy-egy csillagképpel fenn van az égen. Az Ökrész (Bootes) köpeny formájával, az Északi Korona (Corona Borealis) bocskor alakja, és az ostor is (Serpentis Caput-Kígyó feje) átfedik a mesét is. Majd a Vénboszorkány a Skorpió csillagképben jelenik meg. Nagyon érdekes a sánta farkas, ami a magyar égen ekkor (a télutón) tényleg sánta, csak alig látható egyik lábával a látóhatár szélén, viszont a mese utal rá, hogy a Földközi tengernél, ahol a farkast megsántították, ott az egész Farkas (Lupus) csillagkép látszik ekkortájt.

A mesék képei, alakjai nagyon beszédesek, ha nyitottak vagyunk az analógiák, egyezések felkutatására. Sokszor megjelenik a megoldás, életfeladataink beteljesítésének az útja, amelyet képletünkben a Sárkányfarok- sárkányfej tengelye mutat. A Sárkányfej által jelzett tulajdonságok egy jövőbeni elnyert tulajdonság, a felvállalt és beváltott – beteljesített életfeladatoknak és a feladatok elvégzése közben szerzett tapasztalatoknak - önmegfigyeléseknek a közös pozitív következménye. De ehhez be kell járni az utat, tapasztalatokat gyűjteni, és konfliktusokat megoldani, ugyanúgy, mint a mesében. Erről is beszél a mese, nagyon pontosan megfogalmazva egy-egy szellemi-, lelki- tartalmat.  A Sárkánnyal (saját árnyék énünkkel) való viaskodás és legyőzés után pedig elnyerhetjük a királylány kezével együtt a fele királyságot, ami a hős megérdemelt jutalma : a teljességet, a férfi-női pólus eggyé válását jelenti. Ez az állapot nem csak neki, saját magának jó, de áldást hoz egész környezetére is. 

 “A magyar mesekincsben egészen különös világ, gondolatrendszer, bölcselet szunnyad. A létnek, a világnak kozmikus víziója. Vagyis: a mindenség magyar látomása, amely elsősorban nekünk, magyaroknak szól. Magyar ősmesének a magyar alkotású, ősvallási tartalmú népmeséinket, “szent beszély”-einket nevezhetjük." Egy magyar ember számára a saját népének hagyománya lehet igazán iránymutató. A magyar népmesék világképe a magyar ősvallás világképe, samanisztikus őshagyományokra épül. A következő elemek mind ebből a világképből való elemek: holdas- napos világfa, madaras csúcsú fa, alvilágra vonatkozó nézetek, a táltos kiválasztása és beavatása ( az égig érő fa megmászása, ami a Tejúttal analóg) , a dob kitüntetett szerepe, a szarvakkal ékesített fejdísz használata, bika- küzdelem formájában zajló viaskodás, állat alakú segítőkkel való kapcsolattartás. Ide tartozik még a kettős lélek hite. Gondoljunk csak a legismertebb mesénkre a Fehérlófiára. 

Napjainkban Boldizsár Ildikó mesekutatónak köszönhetően a mesék gyógyító hatását gyakorlatban is alkalmazzák meseterápia során. 2010-ben alakult meg a világ első Meseterápiás Központja, a Zala megyei Paloznakon, amelyet azoknak a gyermekeknek és felnőtteknek hoztak létre, akik fizikailag és mentálisan is egészségesnek számítanak, de életük bizonyos pontján olyan nehézségekbe ütköznek, amelyekkel nem tudnak segítség nélkül megbirkózni.

Papp Gábor Csodakút című tanulmánykötetében pedig rengeteg beavatást kaphatunk, hogy képesek legyünk saját magunk is megfejteni a mesei szimbólumokat. Interneten is számos írása fellelhető, ezekből kettő itt található:

http://naput.hu/g-mainmenu-30/525-vizi-pr-vizi-p-

http://www.irodalmilap.net/?q=cikk/nepmese-csillagvilagban-1

Mert ilyen is belefér a gyermekkönyvtárosok életébe

Vidám szabadtéri játék kölcsönzés előtt a Dózsa iskolásokkal

Víg Balázs: Todó kitálal

Berg Judit és Rumini Zalaegerszegen

Kertész Edina jön könyvtárunkba

Ezer Lámpás Éjszakája Zalaegerszeg 2017.05.28.

2017-ben is Ezer Lámpás Éjszakája! - “Hogy minden gyermek hazataláljon”
Az eltűnt gyermekek világnapjához kapcsolódóan idén 7. alkalommal rendezzük meg az Ezer Lámpás Éjszakája jótékonysági koncert- és programsorozatot országszerte.
Családi- és gyerekprogramokkal, valamint a hazai könnyűzenei élet meghatározó szereplőinek fellépéseivel várjuk az érdeklődőket. Civil sátrainkban a gyermekeltűnésekkel kapcsolatos felvilágosító programokra és látványos rendőrségi bemutatókra kerül sor.
Az est fénypontjaként országszerte összesen 10 000 világító lufit engedünk a magasba, hogy megmutassuk az eltűnteknek a hazavezető utat.

FELLÉP:
4 for Dance
Vincze Aliz Liza - Liza
Veres Mónika Nika - Veres Mónika Nika OfficiaI Fanpage
Mystery Gang

Műsorvezető: Görög Zita

További információ hamarosan! MINDEN PROGRAM INGYENES!

HELYSZÍNEK: Budapest, Dunaújváros, Eger, Győr, Kisvárda (június 10.), Kecskemét, Miskolc, Siófok, Székesfehérvár, Tatabánya, Vác, Záhony, Zalaegerszeg https://goo.gl/GrSjqy

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

25 év szünet után ismét megjelent a Hahota!

A modern változatot Gyöngy Kálmán szerkeszti és az Ábra Kkt. adja ki. Gyöngy már a Kádár-korszak kultikus viccújságjában, a Ludas Matyiban is aktívan közreműködött, 2010 óta pedig a Ludas Matyi-blogon teszi közzé a magyar karikaturisták nagy generációjának (Lehoczki „Czki” Károly, Jelenszky László, Sajdik Ferenc, Balázs-Piri Balázs, Földes Vilmos és társaik) poénjait.

Jó, jó, de milyen az új Hahota?!? Olyan, mint a régi?

Igen is meg nem is, mint a Mátyás királyos mesében. Méretre pontosan ugyanakkorra, mint a régi Hahoták, belül pedig már vannak színes oldalak is a fekete-fehér képek mellett.
Sajnos az egész kiadványról süt, hogy korábbi vicclapok poénjai lettek benne összeollózva (hogy az alkotók vagy a jogutódjaik tudtak-e róla, arról még várjuk a kiadó hivatalos válaszát). Ráadásul ezek közül nem egy már lejárt szavatosságú anyag, vagy korfüggetlenül otromba vicc. 

Meghívó levelezős játékunk eredményhirdetésére

Kis Könyves Éj a Két Egérben

A 2017-es immár a 6. Kis Könyves Éj lesz. Április 21-én mindenképpen érdemes lesz ellátogatni a Két Egérbe, mert vendégünk lesz Vincent Cuvellier, hangszert készítünk és improvizálunk, megnyitjuk Tillmann Hanna kiállítását, majd Nagy Antal és Kemény Márton zenél, végül éjjeli beszélgetés lesz a szomszédainkkal, Závada Pállal és Sándor Erzsivel.

Periódusos rendszer kicsit másképp

Egy bámulatos hangszer, ami a tenger hullámaiból alkotja a dallamot

A horvát származású Nikola Basic a turisták által is igen kedvelt kikötővárosba álmodta és valósította meg nem mindennapi alkotását, a tengeri orgonát.

Az építész 2005-ben úgy döntött, hogy  kis zenét visz a hangulatos városba és megépítette monumentális tervét. A különös hangszert az Adriai-tenger partjánál lévő márványlépcsőkbe építették és nem túlzás állítani, hogy a kb. 71 méter hosszú, 35 bemenetes megoldás fantasztikus muzsikát varázsol. Minden bemenet 5 orgonasípot tartalmaz, melyeket különböző akkordokra hangoltak.  A sípok beállítása révén különböző hangokat adva reagál a hullámokra és gyakorlatilag ebből születik a dallam.

“Egy tökéletes hely, ahol a naplemente és a tenger látványa mellett hallgathatjuk a hullámok által játszott zenei kompozíciókat.“

A tengeri orgona további varázsa, hogy mindig más-más zenét játszik, függően a tenger hullámzásától és a szél játékától. Mindezek ismeretében nem véletlen, hogy már igen szép számú díjat kapott Nikola műve és Zadar egyik legnagyobb látogatottságú helye lett a muzikális kikötő.