Kézműveskedjünk együtt júniusban is!

Berg Judit és egy halom Rumini

Író- olvasó találkozó Berg Judittal, akit gyermekei tettek írónővé

2017. május 18- án a 16. Gyermekkönyvnapok keretében láthattuk vendégül Berg Judit József Attila díjas írónőt. Az író- olvasó találkozóra a meghívott osztályokon kívül is rengetegen érkeztek, így több mint 100 látogató fogadta a Rumini, a Cipelő cicák, Lengemesék, Alma és még sok egyéb népszerű kortárs gyerekirodalmi kiadvány szerzőjét.

A találkozó elején Berg Judit bemutatta a családját, akik nélkül az írói karrierje lehet nem is létezne. Négy gyermeke van, három lány és egy fiú.

Elsőnek Lilu született meg, aki rendesen megedzette az írónő idegeit állandó hisztériájával. A kislány két éves korától kezdve próbálgatta Berg Judit türelmének a határait feszegetni különböző megmozdulásaival. A szokásos: „Én nem öltözöm fel! Nem eszem meg a reggelit! Miért kifli van, amikor én zsemlét akarok enni!” ,mondatok mellett, egy- egy attrakció is belefért a kislány repertoárjába. Egy novemberi délután, amikor hazafelé tartottak jól megpakolva a boltból, Lilu közölte édesanyjával, hogy nem működnek a lábacskái, meg hogy: „Cipeljél anya!”. Berg Judit hiába magyarázta lányának, hogy nézzen már rá, tele van az összes keze, és amúgy is már csak egy sarokra vannak az otthonuktól, a gyermek új taktikához folyamodott, és belefeküdt egy hatalmas pocsolyába, hogy akkor nincs mese, fel kell őt kapni, és hazaszaladni vele, hogy meg ne fázzon. Az ilyen, és ehhez hasonló esetek után jutott egy reggel az írónő arra az álláspontra, hogy ha reggel a lánya nem akar felöltözni, akkor ne öltözzön. Mondta neki Berg Judit, hogy amíg ő meztelenkedik, addig mesél neki egy kislányról, aki szintén nem akart felöltözni, és mindent meztelenül csinált. Nem öltözött fel evéshez, akkor sem, amikor a legójával játszott, vagy amikor éppen mesefilmet nézett sem. Ám egyszer csak csengettek náluk, a kislány barátai voltak azok, és kérlelték, hogy menjen velük biciklizni, de ezért sem volt hajlandó a gyerek felöltözni. Aztán jött egy másik barátja, hogy menjenek el a boltba túró rudit venni, de a kislány ekkor sem állt kötélnek, így a barátai szépen lassan elmaradoztak. Amikor rádöbbent, hogy így egyedül marad, fogta magát, végül felöltözött, és kiment a játszótérre. Lilu észre sem vette, hogy amíg az anyja mesélte neki a történetet, addig észrevétlenül ráadogatta a ruháit, és felöltözve állt a nappaliban. Mentek volna utána reggelizni, de akkor kezdődött elölről a „Nem vagyok éhes! Nem akarok reggelizni! Miért nyaggatsz?” ,kezdetű nóta, így Berg Juditnak mesélnie kellett arról a kislányról is, aki nem akart reggelizni. Előbb utóbb Lilu minden hisztis megmozdulására ki lett találva egy mese: a kislányról, aki nem akart felszállni a buszra, a kislányról, aki nem akart leszállni a buszról, a kislányról, aki nem akart fogat mosni és egyéb alkalmakra is. Ezeket a meséket gyűjtötte össze Berg Judit, és így született meg a „Hisztimesék” c. könyve.

Miután az írónő még beszélt arról, hogy milyen „varázslónak” lenni, itt arra gondolt, hogy segít beindítani gondolataival, könyveivel mások képzeletét, rátérhettek a közönség kérdéseire. A lehetőségre rengeteg kéz emelkedett a magasba. Mi más lett volna az első kérdés, ha nem az, hogy honnan kapta a Rumini könyvsorozat egere a nevét? Az írónő minden találkozón felhívja a jelenlevők figyelmét arra, hogy csak akkor mondja el a név történetét, ha azt nem mondják tovább. Miután ezt mindenki elfogadta elmesélte a vicces kis történetet az írónő, amit igaz ő nem szeret hangoztatni, de a közönség soraiban nagy derültséget okozott. Azoknak pedig, akik nem ismernék Ruminit, Márton Gergely Éva, kötészeten dolgozó munkatársunk által horgolt egereket mutatott be Berg Judit, amelyek a megszólalásig hasonlítottak a könyvben szereplő rágcsálóra. A gyerekek is elámultak az alkotásokon, és „Hűha! Olyan, mint az igazi! De szuper!Jaj, de cuki!” ,felkiáltásokkal, és tapssal díjazták azokat.

Elhangzott még a találkozón, hogy hogyan tanult meg az írónő ösztöndíjas hónapjai alatt New Yorkban angolul, és spanyolul is, a másodikra persze előre nem számított, hogy édesanyja pedagógus, édesapja autópálya tervező, hogy felnőtteknek is ír regényeket, és hogy első könyve a Hisztimesék 2005- ben jelent meg.

Kiderült, hogy az egyik tanuló a közönség soraiból tudta, hogy az írónő gyermekei aranyköpéseit, mondásait, régebben mindig leírta, hogy később is emlékezzenek rá, és ennek kapcsán Berg Judit mesélt arról, milyen szituációk során,- amit gyerekei születése előtt el sem tudott képzelni- jöttek ki az ő száján is érdekesebbnél érdekesebb mondatok, olyanok, mint a: „Vedd ki a freezbeet a karfiollevesből! Ne tedd bele a havat a postaládába! Ne nyalogasd a villanyoszlopot! Fürdés után ne mássz meztelenül a könyvespolcra! ,és a Ne öntsd be a két lány közé a kádba a bilid tartalmát!”

Mesélt még az írónő arról, hogy Vilmos nevű kisfiát mindenki, lassan már ő is, Vilkónak becézi, amely név eredetileg egy szereplőé volt a Lengemesék c. könyvéből, elmondta, hogy az életkora 6x7+1, és hogyha a gyerekei felnőnek, akkor is lesz a rokonságában nem is egy gyerek, akiknek majd találhat ki további történeteket.

Hamar elröppent az idő, Berg Judit a találkozó végén szívesen dedikálta műveit a lelkes gyerekeknek, akik szép számmal hoztak magukkal főleg Rumini köteteket, de alá lettek írva a Lengemesék, Almák Hisztimesék, Két kicsi dínók, és Cipelő cicák is, így sokan nemcsak az élményekkel, hanem az írónő aláírásával, személyre szóló ajánlásával is távozhattak.

Vendégünk lesz Mészöly Ágnes a gyermekkönyvhetek alatt

Barkácsoljunk együtt májusban is!

Mese, mese mátka...

Az évezredeken keresztül fennmaradt mesei szólások - úgymint a "Hol jársz itt, ahol a madár se jár?", az "Óperenciás tengeren túl.." vagy a "Hol volt, hol nem volt.." - is bizonyítékai annak, hogy a mese nem csupán szórakoztatásra kitalált a valóságtól elrugaszkodott, csak a képzeletünkben létező képek véletlenszerű egymásutánisága, hanem sokkal több ennél. Hiszen a szájról szájra hagyományozódó tudás nem őrizte volna meg ezeket ennyi éven keresztül, ha nem így lenne. De mit is jelentenek ezek a képek és milyen jelentőségük van akár a mai neonfényben élő, a csillagos égboltot már alig ismerő ember számára? 

Régen a mese felnőtt műfaj volt, felnőttek meséltek egymásnak téli estéken falvakban vagy törzsi közösségekben. A mese nemcsak a közös szórakozás, közösség-kovácsolás eszköze, de az információ-átadás, tanítás hordozója ott, ahol az írás-olvasás nem általános. A mese (és a mítosz) mindent el tud mondani, amire az embernek szüksége van. Az eredetmese elmondja, milyen a világ rendje, hogy született a Föld, a csillagos ég, az emberek, állatok, miért van férfi és nő - és így tovább. Elmondja, hová tartozunk, és mi a dolgunk a világon. A tündérmese a láthatón túli világokba kalauzolja a hallgatót. Az állatmese nagyon is emberi dolgokról szól, a tréfás mese pedig a humorral tanít gyengeségeinket legyőzni. A mese átsegít az élet rögös szakaszain, fordulópontjain, és beavatási-beavatódási utat is jelent. Lelki segítséget nyújt és gyógyít. Segít átvezetni az emberélet fordulópontjain a születéstől a halálig, kiváltképpen a gyerekkor- serdülőkor nehézségein, a férfi és női szerepek megélésében, a Gonosszal, saját árnyékszemélyiségünkkel való találkozáson. 

A népmeséinkben feltűnő állatalakok sem véletlenszerűen jelennek meg ott és éppen akkor. Ha a következő állatok jelennek meg a mesékben, biztosak lehetünk benne, hogy az adott időszak állatövi jegyével analóg lelki-szellemi-testi jelentéstartalmairól beszél nekünk a mese. (Utat is mutatva a megoldás felé, annak aki kezébe veszi a sorsát, a mese nyelvén annak, aki útnak indul.)

A mozaik Kustár Zsuzsa munkája (a mediterrán-, keleti zodiákust és holdházakat ábrázolja)

• A tavaszi negyedév Hold-házai: KUTYA, Farkas, Griffmadár (Kos-sal analóg);

DISZNÓ, Galamb (BIKA-val analóg);

PATKÁNY vagy EGÉR, Bagoly (IKREK-kel analóg).

• A nyári negyedév Hold-házai: BIVALY vagy ÖKÖR, Gólya, Párduc (RÁK-kal analóg);

TIGRIS vagy Róka, (OROSZLÁN-nal analóg);

NYÚL vagy MACSKA, Medve (SZŰZ-zel analóg).

• Az őszi negyedév Hold-házai: SÁRKÁNY, Szarvaskigyó, Giliszta (MÉRLEG-gel analóg);

KIGYÓ, Szarvas (SKORPIÓ-val analóg);

LÓ, Őz vagy Dámvad (NYILAS-sal analóg).

• A téli negyedév Hold-házai: KECSKE vagy JUH, Sakál, Suhanc (BAK-kal analóg);

MAJOM, Holló( VÍZÖNTŐ-vel analóg);

KAKAS vagy MADÁR, Páva (HALAK-kal analóg).

Pap Gábor művészettörténész -aki kutatta a népmesék és az évkör kapcsolatát- az elemzésbe bevonja a (nálunk kínaiként ismert) keleti zodiákust, hiszen vándorlásaink során őseink ezt is ismerték, illetve a Hold keringésének megfelelő huszonnyolc un. holdházat.  A mesék tehát kozmikus történések, beavatás annak , aki az utat végigjárja. A mese a kollektív tudattalan tájain játszódik, és archetípusaink a szereplői. Például: megtalálni bennük a tűz – víz – levegő – föld elemeit is, de a legjellegzetesebb a vas – réz – ezüst – arany – gyémánt táj (rét, erdő, híd, vár) közege, amelyekben ismét nem nehéz asztrológiai szimbólumokat, planétákat felfedezni. (A gyémánt a bakhoz (Szaturnusz); réz a bikához és mérleghez (Vénusz); a vas a koshoz és a skorpióhoz (Mars) , az arany az oroszlánhoz (Nap) és az ezüst a rákhoz (Hold) tartozik).

A mesékben előforduló számok mind egy- egy bolygóra és annak erőterére utaló motívumok. Például a 7 (14, 21, 28, 70, 72) a Hold és a Szaturnusz jelenlétére utal, a 12 (3, 6, 24, 36, 60, 66) a Nap és a Jupiterére, azok ciklikus mozgását felidézve.

A mese tehát a csillagos égre van írva, és a csillagok járását követi. A Tündérszép Ilona és Árgyélus című mesében (és az égen is) például egymás után jelenik meg Árgyélus (aki ha jól figyelünk, rájövünk, hogy az Oroszlán megtestesítője- az oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga a Regulus), majd a Holló (Corvus), a Leányszemű (Spica)- a Szűz csillagkép legfényesebb csillaga (amit Tündérszép Ilona személyesít meg), majd az Aranyhaj (Coma Berenices) is. A mesében megjelenő motívumok (köpeny, bocskor, ostor) is egy-egy csillagképpel fenn van az égen. Az Ökrész (Bootes) köpeny formájával, az Északi Korona (Corona Borealis) bocskor alakja, és az ostor is (Serpentis Caput-Kígyó feje) átfedik a mesét is. Majd a Vénboszorkány a Skorpió csillagképben jelenik meg. Nagyon érdekes a sánta farkas, ami a magyar égen ekkor (a télutón) tényleg sánta, csak alig látható egyik lábával a látóhatár szélén, viszont a mese utal rá, hogy a Földközi tengernél, ahol a farkast megsántították, ott az egész Farkas (Lupus) csillagkép látszik ekkortájt.

A mesék képei, alakjai nagyon beszédesek, ha nyitottak vagyunk az analógiák, egyezések felkutatására. Sokszor megjelenik a megoldás, életfeladataink beteljesítésének az útja, amelyet képletünkben a Sárkányfarok- sárkányfej tengelye mutat. A Sárkányfej által jelzett tulajdonságok egy jövőbeni elnyert tulajdonság, a felvállalt és beváltott – beteljesített életfeladatoknak és a feladatok elvégzése közben szerzett tapasztalatoknak - önmegfigyeléseknek a közös pozitív következménye. De ehhez be kell járni az utat, tapasztalatokat gyűjteni, és konfliktusokat megoldani, ugyanúgy, mint a mesében. Erről is beszél a mese, nagyon pontosan megfogalmazva egy-egy szellemi-, lelki- tartalmat.  A Sárkánnyal (saját árnyék énünkkel) való viaskodás és legyőzés után pedig elnyerhetjük a királylány kezével együtt a fele királyságot, ami a hős megérdemelt jutalma : a teljességet, a férfi-női pólus eggyé válását jelenti. Ez az állapot nem csak neki, saját magának jó, de áldást hoz egész környezetére is. 

 “A magyar mesekincsben egészen különös világ, gondolatrendszer, bölcselet szunnyad. A létnek, a világnak kozmikus víziója. Vagyis: a mindenség magyar látomása, amely elsősorban nekünk, magyaroknak szól. Magyar ősmesének a magyar alkotású, ősvallási tartalmú népmeséinket, “szent beszély”-einket nevezhetjük." Egy magyar ember számára a saját népének hagyománya lehet igazán iránymutató. A magyar népmesék világképe a magyar ősvallás világképe, samanisztikus őshagyományokra épül. A következő elemek mind ebből a világképből való elemek: holdas- napos világfa, madaras csúcsú fa, alvilágra vonatkozó nézetek, a táltos kiválasztása és beavatása ( az égig érő fa megmászása, ami a Tejúttal analóg) , a dob kitüntetett szerepe, a szarvakkal ékesített fejdísz használata, bika- küzdelem formájában zajló viaskodás, állat alakú segítőkkel való kapcsolattartás. Ide tartozik még a kettős lélek hite. Gondoljunk csak a legismertebb mesénkre a Fehérlófiára. 

Napjainkban Boldizsár Ildikó mesekutatónak köszönhetően a mesék gyógyító hatását gyakorlatban is alkalmazzák meseterápia során. 2010-ben alakult meg a világ első Meseterápiás Központja, a Zala megyei Paloznakon, amelyet azoknak a gyermekeknek és felnőtteknek hoztak létre, akik fizikailag és mentálisan is egészségesnek számítanak, de életük bizonyos pontján olyan nehézségekbe ütköznek, amelyekkel nem tudnak segítség nélkül megbirkózni.

Papp Gábor Csodakút című tanulmánykötetében pedig rengeteg beavatást kaphatunk, hogy képesek legyünk saját magunk is megfejteni a mesei szimbólumokat. Interneten is számos írása fellelhető, ezekből kettő itt található:

http://naput.hu/g-mainmenu-30/525-vizi-pr-vizi-p-

http://www.irodalmilap.net/?q=cikk/nepmese-csillagvilagban-1

Mert ilyen is belefér a gyermekkönyvtárosok életébe

Vidám szabadtéri játék kölcsönzés előtt a Dózsa iskolásokkal

Víg Balázs: Todó kitálal

Berg Judit és Rumini Zalaegerszegen

Kertész Edina jön könyvtárunkba

Ezer Lámpás Éjszakája Zalaegerszeg 2017.05.28.

2017-ben is Ezer Lámpás Éjszakája! - “Hogy minden gyermek hazataláljon”
Az eltűnt gyermekek világnapjához kapcsolódóan idén 7. alkalommal rendezzük meg az Ezer Lámpás Éjszakája jótékonysági koncert- és programsorozatot országszerte.
Családi- és gyerekprogramokkal, valamint a hazai könnyűzenei élet meghatározó szereplőinek fellépéseivel várjuk az érdeklődőket. Civil sátrainkban a gyermekeltűnésekkel kapcsolatos felvilágosító programokra és látványos rendőrségi bemutatókra kerül sor.
Az est fénypontjaként országszerte összesen 10 000 világító lufit engedünk a magasba, hogy megmutassuk az eltűnteknek a hazavezető utat.

FELLÉP:
4 for Dance
Vincze Aliz Liza - Liza
Veres Mónika Nika - Veres Mónika Nika OfficiaI Fanpage
Mystery Gang

Műsorvezető: Görög Zita

További információ hamarosan! MINDEN PROGRAM INGYENES!

HELYSZÍNEK: Budapest, Dunaújváros, Eger, Győr, Kisvárda (június 10.), Kecskemét, Miskolc, Siófok, Székesfehérvár, Tatabánya, Vác, Záhony, Zalaegerszeg https://goo.gl/GrSjqy

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

25 év szünet után ismét megjelent a Hahota!

A modern változatot Gyöngy Kálmán szerkeszti és az Ábra Kkt. adja ki. Gyöngy már a Kádár-korszak kultikus viccújságjában, a Ludas Matyiban is aktívan közreműködött, 2010 óta pedig a Ludas Matyi-blogon teszi közzé a magyar karikaturisták nagy generációjának (Lehoczki „Czki” Károly, Jelenszky László, Sajdik Ferenc, Balázs-Piri Balázs, Földes Vilmos és társaik) poénjait.

Jó, jó, de milyen az új Hahota?!? Olyan, mint a régi?

Igen is meg nem is, mint a Mátyás királyos mesében. Méretre pontosan ugyanakkorra, mint a régi Hahoták, belül pedig már vannak színes oldalak is a fekete-fehér képek mellett.
Sajnos az egész kiadványról süt, hogy korábbi vicclapok poénjai lettek benne összeollózva (hogy az alkotók vagy a jogutódjaik tudtak-e róla, arról még várjuk a kiadó hivatalos válaszát). Ráadásul ezek közül nem egy már lejárt szavatosságú anyag, vagy korfüggetlenül otromba vicc.