Tavaszi készülődés a Tappancs barkácsklubban!

Különleges színű állatok

A természet néha meglepő dolgokat képes produkálni, főleg ha állatokról van szó. A most következő szokatlan és érdekes színű állatok is bizonyítják, hogy az állatvilág mennyirekülönleges és változatos. Láthatunk többek közt lila csigát, fekete kakast, rózsaszín sáskát, színpompás és albínó állatok is.

Orchidea manó

Villásfarkú szalakóta

Ametiszt fényseregély

Pávapók

Albínók




Rózsaszín szöcske

Fluoreszkáló csiga

Venus, a különleges felemás arcú macska

Tigrisbéka

Diadophis punctatus regalis

Sörényes galamb

Szivárvány tücsök

Így lehet gyermeked sikeres az iskolában - nyolc tipp tanároktól szülőknek

Gyermeked életének egyik legfontosabb helyszíne az iskola. Életének nagy részét itt tölti, itt létesíti kapcsolatainak jelentős részét. A tanáraitól, osztálytársaitól és barátaitól kapott visszajelzések nagy hatással vannak formálódó önképére. Ráadásul az iskola első éveiben megtapasztalt sikerek vagy kudarcok egész életére meghatározhatják a tanuláshoz való viszonyát. Éppen ezért fontos, hogy szülőként segíts gyermekednek sikeressé válni az iskolában.

1. Olvassatok együtt

Olvass gyermekeddel vagy gyermekednek minden nap. Menjetek könyvtárba, és válasszatok a korának megfelelő könyveket. Amikor idősebb lesz, és már jobban olvas, adj neki szabadságot az olvasnivaló kiválasztásában. Hagyd, hogy a saját ízlésének és kíváncsiságának megfelelően válogasson, csak így lesz számára az olvasás örömteli tevékenység. Akkor se hanyagoljátok el a képeskönyveket, ha már végig tud olvasni egy hosszabb szöveget. A képek segítenek fenntartani az érdeklődését, és a támaszul szolgálnak a fantáziának.

Gyakran beszélgessetek gyermeked olvasásélményeiről. Ha gyermeked megszokja, hogy kíváncsi vagy rá, mit olvasott, akkor figyelmesebben, alaposabban olvassa a könyvet, és határozottabb véleményt alakít ki róla.

Ha gyermeked megengedi, és nem érzi kellemetlennek, akkor azután is olvass neki, hogy már megtanult olvasni. A hangos olvasás és a mesehallgatás fejleszti a szókincset és a szövegértést, ráadásul ilyenkor gyermeked nincs elfoglalva az olvasás technikai részével, azaz jobban tud figyelni a szöveg tartalmára. És természetesen az sem elhanyagolható előny, hogy kettőtök kapcsolata is fejlődik, erősödik ilyenkor.

2. Ne csináld meg helyette a leckét!

Sok szülő követi el azt a hibát, hogy a tökéletességre törekszik, és ezt várja gyermekétől is. Amikor ez a szülő azt látja, hogy gyermeke nem pontosan olyan minőségben készítette el a leckét, ahogy ő azt elvárta volna (vagy ahogy azt ő meg tudta volna csinálni), akkor segíteni akar, és belejavít a leckébe, vagy akár teljes egészében meg is csinálja.

Állj ellen a kísértésnek, és ne oldd meg a leckét gyermeked helyett. A lecke minősége megmutatja, hogy mit tanult aznap. Nem fontos, hogy tökéletes legyen. Valójában hagyd hibázni és megtalálni a hibát. Kövesd figyelemmel a fejlődését. Ha elbizonytalanodik, segíts neki, de ne írd meg helyette. Ha sokszor kudarcot vall, kérj, segítséget tanárától nehogy behozhatatlanul lemaradjon a tananyagról.

A lecke és általában az iskola gyermeked feladata és felelőssége. Ha túlságosan bevonódsz, akkor a gyermekeddel való kapcsolatotokat áldozod fel a tökéletesség látszatáért.

A lecke ráadásul a tanár számára is visszajelzés. Ha sok a hasonló hiba, akkor a tanár tudja, hogy a gyerekek valamit nem értettek meg, és vissza tud ide térni. Tőle is elveszed a pótlás lehetőségét, ha besegítesz gyermekednek.

3. Kapcsold ki a Tv-t

Egy átlagos magyar gyerek három és fél órát tölt a képernyő előtt az ajánlott egy, legfeljebb két óra helyett!

Nem akarom a tévét szidni, hiszen alapvetően egy hasznos eszköz, a felnőttek és a tanárok is gyakran nézik. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy korlátozd, hogy gyermeked mit és mennyit nézhet. A tévé jó eszköz a tájékozódásra és az ismeretszerzésre, de a gondolkodás lustaságára nevel: a tévénéző gyereknek - szemben az olvasással - nem kell a képzeletét használni a tartalom megértéséhez.

Az is fontos szempont lehet, hogy gyermekünk minél kevesebb időt tölt a tévé előtt, annál több időt tud olvasásra, játékra és egyéb aktív pihenésre fordítani.

4. Vedd észre miben tehetséges

Az iskola nagyon korlátozottan képes csak a gyerekek tehetségének, intelligenciájának felmérésére. A való életben számos olyan terület van, ahol gyermeked bebizonyíthatja különleges ügyességét, tehetségét, de az iskola valójában csak néhány részterülettel törődik, a többit elhanyagolja, nem foglalkozik sem a felfedezésével, sem a fejlesztésével.

Gyermeked nem minden képessége, készsége kerül előtérbe az iskolában. Támogasd mindenben, amiben tehetséges, még akkor is, ha ezeknek a képességeinek az iskolában nem veszi hasznát. Sőt gyermeked tanárainak is mesélj gyermeked iskolarendszeren kívüli sikereiről, például egy horgászversenyen, énekversenyen, rajzpályázaton elért eredményekről. Ezzel érdeklődőbbé teheted gyermeked, és több sikerben lesz része.

5. Ne táblázd be a napját

Ne engedd, hogy gyermeked túl sok iskolán kívüli tevékenységben vegyen részt. Ha művészeti foglalkozásokra és zeneórákra jár, úszik, sportol és egyéb délutáni foglalkozásokon vesz rész, akkor a szabadideje nagyon korlátozottá válik. Gondoskodj róla, hogy mindig legyen gyermeked órarendjében pihenőidő, amikor lehetősége nyílik a kreatív, szabad játékra.

6. Beszélgess vele minden nap

A beszélgetés az egyik legjobb képességfejlesztő eszköz. Javíthatod vele gyermeked figyelmét, szókincsét, szövegértését, logikáját, emlékezetét, önismeretét, önbizalmát, és még egy seregniy más képességet. Ne agyd, hogy más dolgok elvonják a figyelmedet, fordítsd rá gondot, hogy mindennap beszélgessetek egy kicsit. 

Minden nap kérdezd meg gyermekedet, hogy milyen volt a napja, mi történt vele aznap az iskolában. Nagyon fontos, hogy ne csak kérdezzünk, hanem a választ is figyelmesen hallgassuk meg. Vond be gyermeked a beszélgetésbe. Kérdezd meg, kikkel játszik, kikkel beszélget mostanában, vagy hogy mi volt a legrosszabb és legjobb dolog, ami a nap folyamán történt vele.

7. Ne szidd le, ha hibázik

Nem csak a sikerekből, a hibákból is sokat lehet tanulni. Azzal, hogy elfogadod gyermeked tévedéseit, és nem szidod le, ha hibázik, megtanítod számára, hogy a tetteinek következményei vannak, és hogy ezeket vállalni kell. Rájön, hogy nem tökéletes, de hogy dolgozhat a hibák javításán. Megtanulja az előnyére fordítani a hibákat, és kitartóvá válik.

8. Engedd mozogni

A gyermek számára a mozgás a legfontosabb tevékenység. A mozgás segíti hozzá teste és képességei megismeréséhez, ennek segítségével fejlődik idegrendszere, és javulnak képességei. Ennek ellenére a gyerekeknek egyre kevesebb lehetőségük van a szabad, irányítás nélküli mozgásra és játékra, egyre inkább keretek közé szorítjuk őket. Még a mozgásról is szervezett keretek között, edzéseken, különórákon gondoskodunk, ahelyett, hogy hagynánk őket szabadon játszani és fejlődni.

Éppen ezért az egyik legfontosabb dolog, amit tehetsz gyermekedért, az az, hogy biztosítod számára a szabadidőt és a lehetőséget a szabad mozgáshoz.

+1. Játékos olvasásfejlesztés

Gyermeked tanulási képességének egyik legfontosabb tényezője az olvasás színvonala. Aki jobban tud olvasni, aki jobban megérti a leírt szöveget, hatékonyabban és gyorsabban tud tanulni, és jobban emlékszik az olvasottak tartalmára. Ha odafigyelsz gyermeked olvasási képességére, azzal sokat tehetsz az iskolai eredmények javításáért.

Húsvétra hangolódás a Tappancs barkácsműhelyben

10+1 esti apróság, amitől jobban alszik a gyerek

A nap folyamán rengeteg hatás éri a gyerekeket. Sokszor pedig annyi "semmittevős" idejük sincs, hogy feldolgozzák az őket ért ingereket. A napok, hetek folyamán pedig csak gyűlnek-gyűlnek a meg nem emésztett dolgok, ott kering a gyerekek lelkében, szívében, ami aztán egy nap, valami apróság hatására kipattan. Lehet, hogy agresszió formájában - önmaga vagy mások ellen -, lehet, hogy a viselkedése változik meg vagy egy(?) rossz álom lesz az a szelep, ahol kiengedi a felgyülemlett feszültséget.

Pedig ezt a stresszt (mert ez is az) nagyon könnyen le lehet vezetni. Mégpedig azzal, hogy tudatosan figyelünk rá, hogyan fejezzük be a napunkat. Az, hogy este a vacsi-fürcsi-fogmosás után milyen rituáléink vannak, hogy hogyan vezetjük le a napot nagyon sokat segíthet a feszültségek feloldásában. És nem csak a nap lezárásaképpen fontos ez, hanem az éjszakára való ráhangolódásban is. Mivel az agy az éjszaka folyamán tovább foglalkozik az elalvás előtti utolsó gondolatokkal, nagyon fontos, hogy mik is ezek.

Emellett pedig az esti "program" kiváló lehetőséget nyújt arra is, hogy minőségi időt töltsünk a gyerekeinkkel. Tévé, internet és egyéb külső hatások nélkül kicsit elcsendesedjünk, egymásra figyeljünk, együtt legyünk. Nézzünk néhány példát, milyen keretek közt lehet ezt megvalósítani.

1. Esti mese

A legalapabb alap. Aki elég mesét hallgat gyerekkorában, annak a képzelőereje megerősödik, a személyisége egészséges irányba fejlődik, az a feszültségeit a mese erejével tudja oldani, az a későbbiek folyamán könnyebben fog tudni tanulni, stb. Az a helyzet, hogy a mese témájával okos emberek tucatnyi könyvet írtak már tele, úgyhogy én nem is szaporítanám a szót. De esti mese kell, hogy legyen. Sokáig.


2. Hangosmese 

Hátránya, hogy nem anya/apa ölébe kuckózva anya/apa hangján hallja a gyerek a mesét, előnye viszont, hogy mivel profi színészek mondják fel a könyveket, igazán jól játszanak a hangjukkal (valószínűleg jobban, mint anya/apa). A történeteket ugyanúgy a képzelőerejükkel vetítik ki a gyerekek, mint a normál mese esetében (nem úgy a képernyős meséknél!) Extra előny szülőknek: ha valami miatt nagyon nem érünk rá (mert pl. épp influenzával fekszünk, mint egy darab fa), be lehet kapcsolni a mesét, és a gyerekek az ágyába bekuckózva repülhetnek a képzelet birodalmába. Szerencsére most már elég sok hangos meseingyenesen is hozzáférhető a neten mp3 formátumban.

3. Diamese

A diamesélésnek semmihez nem fogható hangulata van. A besötétített szoba, a vetítőgépen megpörkölődő por szaga, ahogy a filmet be kell fűzni és aztán a gyerekek tekerhetik a képkockákat. Az én fiaim imádják, a mai napig! Nem olcsó dolog egy diavetítő, pláne nem a filmek, de életre szóló élményt jelent a gyereknek! (A filmek pedig elég tartósak, ezért a régieket is lehet használni -az én gyerekkori filmjeimet is sokszor megnéztük már- illetve könyvtárakból is lehet kölcsönözni.)

4. Relaxáció 

Én nagyon szeretem a gyerekeim estéit valami egyszerű relaxációval befejezni. Itt találtok egy példát rá. Mese után, már csukott szemmel az ágyban ez a pár perc csodákra képes. Már csak azért is, mert így már kicsi gyerek korban bevezetjük őket a relaxáció, meditáció világába, amit majd a későbbiek folyamán (akár iskolai stressz, akár munkahelyi feszültségek oldására) hatékonyan tudnak alkalmazni. Pár perces időráfordítással valódi hosszú távú befektetés.

5. Stresszoldás 

Van, hogy egy gondolat, egy probléma annyira foglalkoztatja a gyereket, hogy nem tud igazán a mesére figyelni, de még a relaxációra sem. Az a jó, ha ezt a zavaró gondolatot szavakba tudja önteni, akkor már könnyebben tudunk neki segíteni. Amikor az én gyerekeimmel történt ilyen, elmeséltem nekik, hogy gyerekként én anno azt csináltam, hogy gondolatban ástam egy lyukat a földbe, beletettem a zavaró gondolataimat, majd rálapátoltam a földet és jó nagyokat ugráltam rajta. (Érdekes, gyerekként ezt a módszert milyen ösztönösen használtam.) Ezután megbeszéltük, ők hogyan tudnak megszabadulni a saját gondjaiktól. Volt ott lufiba fújt és szélnek eresztett gond, problémák, amiket oroszlánok faltak föl, vagy amiket kis papírhajók szállítottak a tenger belsejébe.

6. Hálaadás

A mindennapi hálaadás szokásának bevezetése nagyon fontos lenne. Tudatosítanánk a gyerekeinkben (és magunkban is!), milyen jó dolgunk van, milyen sok mindenünk van és hogy tudjunk örülni azoknak a dolgoknak, amiket egyébként olyan természetesnek veszünk. Mi így vezettük be ezt a szokást. 



7. Ima

A hálaadás egy formája a közös esti ima is, amit ki-ki világnézete és felekezete szerint mond. A lényeg ugyanaz – tudatosítjuk és szavakba öntjük életünk örömeit, vágyait, céljait, stb.

8. Közös mesélés

Az esti mese egy formája az, amikor közösen mondunk mesét, amikor a gyerekek ugyanúgy szerves részei a történet alakulásának, mint mi. Az igaz, hogy a gyakorlat azt mutatja, ebben inkább felpörögnek, semmit lenyugszanak a gyerekek, de néhanapján igazán jó mulatság együtt mesélni. Esetleg lehet egy közös mesét mondani, majd egy relaxációval lecsendesíteni a felajzott kedélyeket.

9. Mi történt aznap?

A legkisebbekkel érdemes végigmesélni, mi minden történt velük aznap (erre a “módszerre” épülnek az Anna, Peti, Gergő könyvek, és hát szerintem mindannyian tapasztaljuk, mennyire imádják a kicsik). Nem csak azért jó ez, mert így felidéződnek a nap eseményei, szavakba lehet önteni azokat a dolgokat, amelyeket esetleg még nem tudna a gyerek önmagától kifejezni, de nagyon érdekes azt is megfigyelni, egyes eseményeket mennyire másként látnak a kicsi gyerekek és a felnőttek. Illetve, hogy sokszor vannak olyan történések, amelyeken a felnőttek minden további nélkül átsiklanak, a gyerekeknek viszont még fontosak. Jó visszajelzés ez a szülőknek!


10. Mi volt ma a legjobb?

A Mi történt aznap-nak egy verziója, ha mindenki elmondja, számára mi volt a legjobb az adott napon. Ez arra is kitűnő alkalmat nyújt a szülők számára, hogy látszólag természetes dolgokért megdicsérhessék a gyerekeket. Pl. ha aznap nem vesztek össze, ha nem kellett milliószor rájuk szólni, stb. Sokszor esünk ugyanis abba a hibába, hogy csak annak adunk hangot, ha valami nem tetszik nekünk a viselkedésükben, ha pedig csak úgy “vannak”, azt természetesnek vesszük. Pedig mindannyiunknak jól tud esni, ha néha megdicsérik az ilyen apróságokért is.

+1. Extrém helyzetek

És persze mindannyian tudjuk, hogy vannak olyan esték, amikor a feje tetejére áll minden. Amikor kibukik valami, amiről nem is tudtuk, mennyire foglalkoztatja a gyereket ("Anya, ugye te sosem fogsz meghalni?!") Nagyon fontos, hogy ilyenkor ott legyünk mellette, még akkor is, ha közben kismillió dolgunk lenne. Nincs az a dolog, ami fontosabb lenne az ilyen aggódó, megnyíló gyermeklélek megnyugtatásánál! Erről itt olvashattok egy szívhez szóló történetet.

Akárhogy is alakul az este, figyeljetek rá, hogy jó szájízzel aludjanak el a gyerekek. Hogy anya/apa kedves hangja, a bőre illata, a keze tapintása és a mesék, beszélgetések, imák által a lelke egy-egy darabja velük maradjon egész éjszaka. Ez a tapasztalás lesz majd az, ami egész életén át elkíséri és megvédi.

Figyeljetek a gyerekeitekre – nyitott szívvel és nyitott fülekkel! Mindig.

MI TÖRTÉNT A MESEOLVASÁSSAL?

Sokkal kevesebben és kevesebbet olvasunk a gyerekeknek, és ezért nem csak a számítógép tehető felelőssé! Szőnyi Lídia pszichológus cikke.

Gyermekkori emlékeim közé tartozik, hogy havazáskor a testvéreimmel a meleg nappaliban az ablak előtt összekuporodva szemléljük az aláhulló hatalmas hópelyheket és a lassanként kialakuló szikrázó, fehér szőnyeget. Ilyenkor rendszerint előkerült egy-egy mesekönyv is, s édesanyám kedves, meleg hangja nyomán a szállongó hókavalkádból apránként kirajzolódott a hétfejű sárkányok, hókirálynők, törpék, tündérek, lidércek, manók, hercegnők és hercegek színes serege.

December környékén mintha nyitottabbá válnánk a mesék világára, lelkesebben veszünk részt abban, hogy a gyermekeinket elvarázsoljuk, manókról, télapóról, repülő rénszarvasokról, sőt, mi több, karácsonyfát cipelő angyalkákról meséljünk nekik, hogy a mesét, a mesélést és az ezzel együtt járó meghitt együttlétet valamiképp visszalopjuk a hétköznapjainkba. Most viszont eljöttek a rohanós hétköznapok, és az időhiány gátat vethet nagyszabású terveinknek, illetve mintha maguk a gyermekek sem lennének partnerek a reformok megvalósításában. Előfordul, hogy a szülők néhány próbálkozás után feladják a küzdelmesnek tűnő „feladatot”, hiszen miért erőltetnék azt a tevékenységet, amit úgy tűnik, maga a gyermek sem élvez.

Érdemes megvizsgálni, milyen akadályai lehetnek, hogy a közös meseolvasás valóban élvezetes legyen. Gyakran előforduló probléma, hogy a gyerekek a televízió előtt, illetve a tablettel, okostelefonnal töltött idő után unalmasnak találják az olvasott mesék hallgatását. A különböző színes, izgalmas kütyük mellől elcsalva őket, igyekezetünk többnyire kudarcra van ítélve. Tovább nehezíti a helyzetet a szülők zsúfolt napirendje és az az elképzelés, hogy a gyermek mindig készen áll az együttlétre és a közös tevékenységre. Ám ez nem így működik: ha a gyermek nem érzi a kitüntetett figyelmünket és azt, hogy bármikor fordulhat hozzánk, könnyen bezárkózhat, a szülő faggatózása pedig még inkább elmérgesítheti, tovább feszítheti a helyzetet. Persze lehetetlen vállalás lenne azt tűzni ki célul, hogy valóban minden pillanatban a gyerekünk rendelkezésére álljunk, hiszen számos elvégzendő feladatunk van, amelyeket nem lehet minden esetben félbehagyni. Ugyanígy az sem tekinthető reális elvárásnak, hogy a gyerekek kütyük nélkül nőjenek fel. Érdemes ezért olyan napirendet kialakítani, amelyben a különböző tevékenységekkel eltöltött időt a közös rituálék szabályozzák, mivel ez egyrészt biztonságot ad a gyermeknek, másrészt segít számos harc, illetve konfliktus elkerülésében.

Ha a gyermek egészen kicsi korától hozzá van szoktatva a könyvekhez és a meséléshez, akkor nagycsoportos korára általában eljut oda, hogy a különböző népmeséket és varázsmeséket is szívesen végighallgassa és beleélje magát a történetbe. 
A „mesére szoktatás” nem bonyolult folyamat, a szülő gyakran ösztönösen érzi, hogy milyen meséket igényel a gyermeke, de a gyerek is egyértelműen kifejezi a tetszését vagy éppenséggel a nemtetszését egy-egy mese kapcsán. Már egészen pici baba korától mesélhetünk mondókákat, versikéket, de elkezdhetünk egy-egy mondatos „meséket”, képeskönyveket is olvasni. Idővel egyre inkább igényelni fogják a hosszabb történeteket és különösen élvezik, ha olyan meséket mondunk nekik, amelyek valamiképp róluk, az ő mindennapjaikról szólnak. Kicsit később bevezethetjük az állatokról szóló egyszerű történeteket, majd 5 éves kor körül azokat a meséket, amelyekben valamilyen varázslat vagy csoda történik. Ideális esetben a meseolvasás, az együtt mesélés a napirend része.

GYÓGYÍTÓ, FEJLESZTŐ MESEVILÁG

A mesehallgatás és a meseolvasás számtalan pozitív hatással bír az értelmi fejlődésre, a lelki egészségre. Az olvasott vagy fejből mesélt mesék amellett, hogy tanítanak és fejlesztik a beszédértést, a beszédkészséget, a szövegértési képességet, a figyelmet, valamint a koncentrációt, komoly lélektani hatással is rendelkeznek. A meseolvasás szertartása alatt a gyermek egyedül birtokolja a szülő figyelmét, az ölébe ülhet, szorosan összebújhat vele, és megtapasztalhatja azt a meleg érzelmi biztonságot, amelyre szüksége van ahhoz, hogy a legkisebb királyfihoz hasonlóan kilépjen a szülői ház ajtaján, leküzdje az előtte tornyosuló akadályokat, győzedelmeskedjen a próbatételeken és végül a királykisasszony keze és a fele királyság is az övé lehessen. S ebben nem csupán az együttlét segíti őt, a mese tartalma is erre tanítja, nem szájbarágósan, direkt üzenetekkel operálva, hanem észrevétlenül fejlesztve az érzelmi intelligenciát, a képzeletet és a fantáziát, egy olyan világot bemutatva, ahol az erkölcsi értékek mindig minden esetben győzedelmeskednek. Mindemellett a meséket hallgatva a gyermek biztonságos közegben élheti meg azokat a feszültségeket, félelmeket és szorongásokat, amelyek foglalkoztatják, s megtapasztalhatja azt is, hogy a mese végére ezek feloldódnak, megoldódnak, így a mese feszültség-, illetve szorongásoldóvá is válik számára. Éppen ezért nem érdemes a felnőttszemmel véres, olykor horrorisztikusnak tűnő meséktől megijedni, becsukni a mesekönyvet és félbehagyni az olvasást, hiszen ilyenkor a gyermekben benne ragad a feszültség, s nem tapasztalja meg, hogy bár az élet tele van nehézségekkel és szörnyűségekkel, de ha elég erősek, kitartóak és bátrak vagyunk, akkor ezek leküzdhetőek, s győzedelmeskedhetünk felettük. A mesékből megtanulható az is, hogy melyek azok a pozitív, belső tulajdonságok, amelyek bennünk szunnyadnak és segítségünkre lehetnek a próbatételek során, illetve rácsodálkozhatunk arra is, hogy a környezetükben hány és hány olyan segítő van, akikre valamiképp támaszkodhatunk, akikre számíthatunk az utunk során. Ugyanakkor érdemes odafigyelni arra, hogy ne fűzzünk külön magyarázatot vagy értelmezést a mesékhez, hiszen azzal elvesszük a varázserejüket, azt a szimbolikus, rejtett jelentést, amely a mélyben fejtené ki a hatását. A tévében vagy számítógépen nézett mesék színes, egymást gyorsan váltó képeit szinte nincs is idő feldolgozni, és a hallgatott, olvasott mesével ellentétben itt a fantázia sem működik, hiszen nincs szükség a saját belső képeinkre.

NEM CSAK A GYEREKNEK TESZ JÓT

Az együtt olvasás nemcsak a gyermekeinkre lesz jó hatással, hanem a szülő-gyermek kapcsolatra is, hiszen ez valódi, minőségi időtöltés. Sőt, mi, „komoly fölnőttek” is meríthetünk belőlük, ugyanis a varázsmesék és népmesék története a mi problémáinkat vagy nehézségeinket is segítenek kigubancolni, ha felismerjük a mesei konfliktushoz hasonló élethelyzetünket, azonosulunk a mesehős alakjával, kölcsönvesszük az erejét, a bátorságát, a bölcsességét, a kitartását, és elkezdünk a saját életünkre is mesebeli optimizmussal tekinteni.  

szabályozzák, mivel ez egyrészt biztonságot ad a gyermeknek, másrészt segít számos harc, illetve konfliktus elkerülésében. Ha a gyermek egészen kicsi korától hozzá van szoktatva a könyvekhez és a meséléshez, akkor nagycsoportos korára általában eljut oda, hogy a különböző népmeséket és varázsmeséket is szívesen végighallgassa és beleélje magát a történetbe. A „mesére szoktatás” nem bonyolult folyamat, a szülő gyakran ösztönösen érzi, hogy milyen meséket igényel a gyermeke, de a gyerek is egyértelműen kifejezi a tetszését vagy éppenséggel a nemtetszését egy-egy mese kapcsán. Már egészen pici baba korától mesélhetünk mondókákat, versikéket, de elkezdhetünk egy-egy mondatos „meséket”, képeskönyveket is olvasni. Idővel egyre inkább igényelni fogják a hosszabb történeteket és különösen élvezik, ha olyan meséket mondunk nekik, amelyek valamiképp róluk, az ő mindennapjaikról szólnak. Kicsit később bevezethetjük az állatokról szóló egyszerű történeteket, majd 5 éves kor körül azokat a meséket, amelyekben valamilyen varázslat vagy csoda történik. Ideális esetben a meseolvasás, az együtt mesélés a napirend része. GYÓGYÍTÓ, FEJLESZTŐ MESEVILÁG A mesehallgatás és a meseolvasás számtalan pozitív hatással bír az értelmi fejlődésre, a lelki egészségre. Az olvasott vagy fejből mesélt mesék amellett, hogy tanítanak és fejlesztik a beszédértést, a beszédkészséget, a szövegértési képességet, a figyelmet, valamint a koncentrációt, komoly lélektani hatással is rendelkeznek. A meseolvasás szertartása alatt a gyermek egyedül birtokolja a szülő figyelmét, az ölébe ülhet, szorosan összebújhat vele, és megtapasztalhatja azt a meleg érzelmi biztonságot, amelyre szüksége van ahhoz, hogy a legkisebb királyfihoz hasonlóan kilépjen a szülői ház ajtaján, leküzdje az előtte tornyosuló akadályokat, győzedelmeskedjen a próbatételeken és végül a királykisasszony keze és a fele királyság is az övé lehessen. S ebben nem csupán az együttlét segíti őt, a mese tartalma is erre tanítja, nem szájbarágósan, direkt üzenetekkel operálva, hanem észrevétlenül fejlesztve az érzelmi intelligenciát, a képzeletet és a fantáziát, egy olyan világot bemutatva, ahol az erkölcsi értékek mindig minden esetben győzedelmeskednek. Mindemellett a meséket hallgatva a gyermek biztonságos közegben élheti meg azokat a feszültségeket, félelmeket és szorongásokat, amelyek foglalkoztatják, s megtapasztalhatja azt is, hogy a mese végére ezek feloldódnak, megoldódnak, így a mese feszültség-, illetve szorongásoldóvá is válik számára. Éppen ezért nem érdemes a felnőttszemmel véres, olykor horrorisztikusnak tűnő meséktől megijedni, becsukni a mesekönyvet és félbehagyni az olvasást, hiszen ilyenkor a gyermekben benne ragad a feszültség, s nem tapasztalja meg, hogy bár az élet tele van nehézségekkel és szörnyűségekkel, de ha elég erősek, kitartóak és bátrak vagyunk, akkor ezek leküzdhetőek, s győzedelmeskedhetünk felettük. A mesékből megtanulható az is, hogy melyek azok a pozitív, belső tulajdonságok, amelyek bennünk szunnyadnak és segítségünkre lehetnek a próbatételek során, illetve rácsodálkozhatunk arra is, hogy a környezetükben hány és hány olyan segítő van, akikre valamiképp támaszkodhatunk, akikre számíthatunk az utunk során. Ugyanakkor érdemes odafigyelni arra, hogy ne fűzzünk külön magyarázatot vagy értelmezést a mesékhez, hiszen azzal elvesszük a varázserejüket, azt a szimbolikus, rejtett jelentést, amely a mélyben fejtené ki a hatását. A tévében vagy számítógépen nézett mesék színes, egymást gyorsan váltó képeit szinte nincs is idő feldolgozni, és a hallgatott, olvasott mesével ellentétben itt a fantázia sem működik, hiszen nincs szükség a saját belső képeinkre. NEM CSAK A GYEREKNEK TESZ JÓT Az együtt olvasás nemcsak a gyermekeinkre lesz jó hatással, hanem a szülő-gyermek kapcsolatra is, hiszen ez valódi, minőségi időtöltés. Sőt, mi, „komoly fölnőttek” is meríthetünk belőlük, ugyanis a varázsmesék és népmesék története a mi problémáinkat vagy nehézségeinket is segítenek kigubancolni, ha felismerjük a mesei konfliktushoz hasonló élethelyzetünket, azonosulunk a mesehős alakjával, kölcsönvesszük az erejét, a bátorságát, a bölcsességét, a kitartását, és elkezdünk a saját életünkre is mesebeli optimizmussal tekinteni.

Az olvasás megszerettetése kisgyermekkorban kezdődik...

Szuper játékok a kertben - könnyen elkészíthető, remek szórakozás! :)

Twister a füvön

Ha nem szeretnéd megvásárolni a játékot, akkor csinálj a fűre Twistert! Festékboltokban lehet kapni olyan festéket, ami nem károsítja a növényeket, sőt, eső vagy víz hatására le is kopik a fűről.

Célba dobás

Ha van egy régi lepedőd vagy vászon anyagod, amit már nem használsz, áldozd fel a gyerekeknek. Vágj rá pár lyukat és kösd ki az udvarra. Hidd el, jó sokáig ellesznek vele! :)

Gyűrűk

Emlékeztek még erre a játékra? :) Nem csak gyerekeknek, hanem a felnőtteknek is ugyanolyan szórakoztató lehet!

Lézer

Biztosan minden gyerek eljátszotta már a kedvenc akciófilmjét, amiben van egy olyan rész, hogy lézereken kell átkelni. Nos, mi sem egyszerűbb, mint kihúzni néhány madzagot és hagyni játszani a kicsiket. :)