Egy remek mesekönyv a menhelyekről, árva kutyákról és az örökbe fogadásról

Egy igazán hiánypótló könyv jelent meg nemrég, amit feltétlen ajánlunk, hogy megajándékozd vele gyerekedet, unokádat, vagy barátaid gyerekeit!
Pásztohy Panka, a Mentsük meg a kiskutyám! című könyve, egy ovis kislány, és egy kiskutya barátságán, egymásra találásán keresztül mutatja be a menhelyek világát. Elmeséli, hogy bizony nagyon sok állat kerül be, és mi felelősséggel tartozunk irántuk. Menjünk és fogadjunk örökbe menhelyről, állatvédő szervezettől négylábú családtagot! Panka célja a könyvel, hogy az üzenete eljusson olyan családokba is, ahol nem gyakori téma az állatvédelem, de azok, akik rendszeresen kijárnak pl. kutyát sétáltatni, önkéntes munkát végezni, azok is kicsit magukra ismerjenek benne.

Hatalmas könyvespolcot formál a Kansas Városi Közkönyvtár

A Kansas Városi Közkönyvtár (Kansas City Public Library) egyik szárnyának homlokzata úgy néz ki mint egy hatalmas könyvespolc tele könyvekkel. A klasszikusokat imitáló óriásköteteket nem véletlenszerűen ültették be a létesítménybe. A város lakóit az épület felhúzásakor arra kérték, segítsenek kiválasztani azokat az alkotásokat, amelyek nagy hatással voltak a településre, és kellőképpen szimbolizálják azt

Forrás: erdekesvilag.hu

Új könyvek érkeztek!!!!

Megjöttek a várva várt példányok gyermekkönyvtárunkba kicsiknek és nagyoknak egyaránt! Megtalálható köztük:

            Bori a strandon
            Bogyó és Babóca             Időfutár 4.
            LOL könyvek
            Violetta
            Vörös pöttyös könyvek

és még sorolhatnánk....

KÖNYV VAGY INTERNET?

Ma már egy hétköznapi ember számára is olyan technikai informátor-arzenál áll rendelkezésre, hogy semmi sem gátolja ismereteinek permanens bővítését. Ez vitathatatlanul pozitívum. Azonban van ennek egy másik, sokkal árnyékosabb oldala, miszerint olvasási kultúránk gyökeres átalakul. A jelenséget többféleképp lehet értékelni, vannak, akik temetik a hagyományos olvasás és művelődést, és vannak, akik éltetik az utóbbi évek vívmányai által hozott forradalmi újításokat. Ezzel a kérdéskörrel foglalkozott a minap a Washington Post, és foglalkozunk ma mi is.
Amikor megnyitjuk a böngészőt, általában kétfelé vezet az utunk: az adott, általunk használt közösségi oldalra, és/vagy valamilyen netes hírlapra. Azonban amikor böngészünk, megfigyelhetjük, hogy rengeteg, elsőre érdekesnek tűnő cikket, oldalt megnyitunk, majd amikor arra kerül a sor, hogy elolvassuk annak tartalmát, csak átpörgetjük, kulcsszavakra vadászva, és becsukjuk. Az egész nem több egy percnél, már meg is emésztettük. Az e fajta olvasási szokás, melyet „skimming”-nek neveznek, önmagában nem új. Azonban mivel minden nap szoktunk ilyen módon olvasni, előtérbe került, s vele együtt előtérbe került a hatásainak vizsgálata is. A vizsgálódás centrumában pedig az áll, hogy az interneten folytatott olvasási szokásaink mennyiben hatnak ki a hétköznapi olvasási szokásainkra. Amikor valaki például Tolsztojt olvas, mondjuk a Háború és békét még át-scannelni is eltarthat egy darabig. Persze nyilván nem érdemes.


Maryanne Wolf, amerikai neurológus az utóbbi időben ilyen irányú kutatásokba kezdett, annak hatására, hogy magán is megfigyelte, hogy több interneten töltött óra után nehézkesé vált számára „offline” olvasni: „Nem viccelek, kínszenvedés volt átrágni magam Hesse Üveggyöngyjátékának első oldalán. Képtelen voltam lelassulni annyira, hogy ne csak átfussam a szöveget a kulcsszavakra vadászva.” – mondta a Tufts Egyetem kutatója, akinek a megfigyeléseiről könyve is megjelent “Proust and the Squid: The Story and Science of the Reading Brain.” címmel. Remélhetőleg azóta lelassult annyira, hogy immár képes volt elolvasni munkája gyümölcsét.
Érdekes megfigyelés továbbá az is, hogy az agyunk lényegében nem az olvasásra van kalibrálva: nincsenek olvasásért felelős génjeink. Hosszú idő alatt viszont, folyamatosan kifejlődtek ezirányú képességeik, és kvázi, agyunk alkalmazkodott az olvasáshoz. Mindez így meglehetősen furcsán hangzik, de így van. A jelenséget megfigyelések is jól alátámasztják: a szokások könnyen tudnak alakulni a külső körülmények hatására, mivel az, hogy hogyan olvasunk, inkább megszokás és nem alapvető agyfunkció kérdése.

Forrás: Könyvkultúra magazin

Olvasás tanítása Meixner-módszerrel

A részképesség gyengeséggel rendelkező (diszlexia, diszgráfia) gyermekeknek speciális olvasástanítási eljárásra van szükségük, melyet Meixner-módszerként ismerünk és alkalmazunk. A terápiának fontos alapelve, hogy a „legközelebbi fejlődési zóna”-ból kell kiindulni, amely szerint ahhoz a szinthez kapcsolódva kell a fejlesztést elkezdeni, illetve ott kell folytatni, ahol a gyermek még biztonsággal mozog, mert csak így válik számára lehetségessé az eredményes feladatvégzés. Az alacsonyabb szintek erősítésével, újratanulásával pozitívan befolyásolhatjuk a magasabbrendű, bonyolultabb funkciók elsajátítását.

A Meixner-módszer sajátosságai

• A módszer gyógypedagógiai terápiás indíttatású.
• Maximálisan alkalmazkodik egy-egy diszlexiás, vagy diszlexia-veszélyeztetett gyermek egyéni haladási tempójához.
• A hang-látás-mozgás egységéből adódóan feltétele a beszédhangok helyes ejtése.
• A többi módszertől eltérő betűsorrendet tanít.
• Más módszernél alaposabban dolgozza ki az olvasástanítás lépéseit.

A Meixner-módszer alapelvei

• Az aprólékosan felépített fokozatosság elve (a tananyag apró lépésekre bontása, sok ismétléssel).
• A betűtanítás hármas asszociációs kapcsolatának kialakítása (akusztikus, vizuális, beszédmotoros).
• A Ranschburg-féle homogén gátlás kialakulásának megelőzőse.
• A gondolkodás merevségének (rigiditásának) elkerülése.
• Csak pozitív megerősítést, fejlesztő értékelést alkalmaz „elfogadva követel”.

Az olvasás tanítás előtt végzett fejlesztő gyakorlatok

• Beszédfejlesztés:

- szókincs fejlesztése, szókincsbővítés, hanganalízis-szintézis gyakorlása,

- mondatgyakorlatok alkalmazása.

• Beszédmozgás tudatosítása:

- ajakmozgások megfigyelése,

- zöngés-zöngétlen mássalhangzók megkülönböztetése.

• Iránygyakorlatok:

- mozgásirányok megfigyelése,

- írásgyakorlatok mozgással,

- olvasás iránya, sorváltás,

- téri relációk verbalizálása,

- tájékozódás a vonalrendszerben.

Az olvasás tanítás lépései

• Betűtanítás:

- a homogén gátlást kerülő betűsorrend alapján, az egymással vizuálisan, akusztikusan, motorosan felcserélhető betűk távol tanítása egymástól,

- magánhangzók tanítása artikulációról,

- mássalhangzók tanítása hangutánzással.

• Összeolvasás tanítása:

- betűsorrend betartásával zárt, majd nyitott szótagok olvasása,

- az összeolvasás „játékos szituációban” történik,

- szótagok felismerése,

- betűismeret mélyítése szótaggyakorlatokkal,

- jelentés felismertetése.

• Szavak olvasása szótípusok alapján:

- 2-2 betűből álló nyitott szótagok (lá-da),

- 3 betűből álló zárt szótagok (mos),

- 2-3 betűből álló nyitott-zárt szótagok (lá-bas),

- 3-2 betűből álló zárt-nyitott szótagok (bál-na),

- 3-3 betűből álló zárt-zárt szótagok (raj-zol)

Mondatok olvasása:

• Rövid egyszerű kijelentő és kérdő mondatok olvasása.
• Szavakból mondatok összerakása, olvasása.
• Fokozatosan bővülő egyszerű mondatok olvasása.
• Összetett mondatok olvasása.

Szövegek olvasása:

• Két összetartozó mondat olvasása.
• Szöveg hosszának növelése a mondatokkal.

Az olvasástanítással párhuzamosan kissé késleltetve, halad az írástanítás. Az írás előkészítésének, a motoros képességek fejlesztésének, kiemelt szerepe van. A tollbamondás nagy jelentőségű az írástanítás folyamatában. A betűk, szótagok, rövid szavak tanulásánál párhuzamosan és rendszeresen kell alkalmazni.

(Részlet Zsilka Sándorné: Tanulási zavar megjelenése az iskolai teljesítményben, a korrekció lehetőségei című munkájából)

Penovác Endre és a macskák

Zseniális akvarelleket készít egy vajdasági magyar művész, Penovác Endre. A képekre pillantva szinte érezzük az ujjaink alatt a macskák selymes, bolyhos szőrét. Penovác Endre a vízfestmények készítésének mestere. Míg külföldön rajonganak érte, Magyarországon alig ismerik. Reméljük, hogy a jövőben még többet hallunk róla. Most a BoredPanda tette közzé a cicás sorozatát, ezt láthatjátok nálunk.

A művész többi képe

Itt az összes ingyen letölthető Rejtő Jenő-könyv

A szerzői jogok megszűnésével Rejtő Jenő összesen 37 alkotása vált ingyen és legálisan letölthetővé.

Itt a lista és a letöltős linkek

Bár az örökösök korábban leszedették a Magyar Elektronikus Könyvtárból Rejtő Jenő műveit, mától ismét elérhetők az e-könyvek a MEK-en – észlelte a Heti Attila blog. Ennek oka, hogy a szerzői jogok az alkotó halála után 70 évig élnek, Rejtő Jenő pedig 1943. január 1-jén halt meg

Olvasás előnyei

Napi viccelődések az állatvilágból

NAGYÍTOTT GYEREKEK, KICSINYÍTETT FELNŐTTEK- Lackfi János

A mai magyar gyermekirodalom nagyon színes, nagyon jó. A kiadók is igyekszenek jó minőségben dolgozni, „bevállalósak”, olykor költséges, úttörő vállalkozásokba fognak (ilyen volt a Friss tinta antológia, Kiss Ottó felnőttmeséje, a Csimota szövegtelen kismalac-meséskönyv-sorozata), s ezeket többnyire siker koronázza. Vagyis van igény a dologra. 
Az olvasás „fertőzete” (most olvastam Szvetelszky Zsuzsa pszichológus-írókollégám könyvében) többnyire nem genetikus, azt úgy kapja el a gyerek valakitől, mint egy valódi vírust. És ez a valaki lehet családon belüli és kívüli egyaránt. Ha az olvasás nem tűnik vonzó dolognak, ha csak afféle kötelező olvasmány-kényszer, akkor biztos nem kapnak rá a kisebbek. Ha viszont egy házon belül ide-oda vándorolnak a könyvek, párna alól asztalra, asztalról radiátorra, radiátorról ablakpárkányra, párkányról polcra, ha a szülő, a testvér a vécén ülve, egy létrán ülve, a földön ülve, más könyvek kupacán ülve, s még az ágyon fekve is olvas, nos, akkor lehet ennek a tevékenységnek mítosza, kultusza. A net pedig elképesztő mértékű betű-terjedést, olvasási lázat is eredményez, vagyis mindenképpen új formája a kultúrának, butaság lenne rajta fanyalognunk. Abban van a mi felelősségünk, hogy minél több minőségi irodalom, művészet keringjen a hálón, minél változatosabb és étvágygerjesztőbb formában, s így az gyermekek által olvasott minőségi szövegek aránya is növekedhet. Bizonyos értelemben fel kell vennünk a versenyt a gagyival, oda kell tenni mellé a magunkét, „el kell adni” az irodalmat ebben a formában is, minőségi kompromisszumok nélkül. Negyedik hónapja van mindössze honlapom a www.lackfi-janos.hu cím alatt, s már így is, mindenféle propaganda és harsányság nélkül havonta ötszáz látogatóm van. Ez nem nagy szám a színes, szagos, mozgalmas, nagy költséggel dolgozó oldalak vagy akárcsak a kollektív, nagymúltú kulturális szájtok látogatottságához képest, de sok hasonló olvasótábor összeadódva már nagy lépést jelenthet.

Forrás: Lackfi János