2 napos könyvvásár a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban

"Minden, mi ideköt"

A NYÁR VAJON MI?

                           Érik a nyár – kortárs szerzők nyári antológiája

Szemet gyönyörködtető kötet, mely a kortárs próza és költészet gyermekek számára íródott, vagy számukra is megközelíthetőnek ítélt alkotásaiból merít. Kiemelten fontos szerep jut a szövegekkel termékeny összhangba lépő képeknek is. Négy elismert illusztrátor és huszonhárom irodalmi szerző munkáit fogja egybe Lovász Andrea szerkesztésében az évszakhoz köthető antológia.

Önmaga kötethatárain túlnyúló koncepció jegyében látott napvilágot az Érik a nyár című kortárs szerzői antológia. A Cerkabella Könyvkiadó tavaly, az alkalomhoz igazodva, egy karácsonyi antológiában (Elfelejtett lények boltja) gyűjötte össze a huszonnégy kortárs író szövegeit és négy illusztrátor alkotásait egybefogó, példa- és irányadónak szánt gyermekirodalmi válogatás első kötetét – Lovász Andrea szerkesztésében. Az albumszerű, rendkívül dekoratív, kiállításában is prémium minőségű kiadvány párjaként idén a Könyvfesztiválra jelent meg a nyári gyűjtemény. Részben lefedve az előző kötet alkotói gárdáját, ezúttal Balázs Imre József, Böszörményi Gyula, Czigány Zoltán, Finy Petra, Gimesi Dóra, Jász Attila, Kamarás István, Kántor Péter, Kiss Ottó, Kukorelly Endre, Lackfi János, Markó Béla, May Szilvia, Máté Angi, Méhes György, Mészöly Ágnes, Nyulász Péter, Petőcz András, Péterfy Gergely, Podmaniczky Szilárd, Tandori Dezső, Vörös István és Zalán Tibor írásai, valamint négy illusztrátor – Gyöngyösi Adrienn, Rofusz Kinga, Szalma Edit és Szegedi Katalin – képei találhatók az antológiában.

A kötet központi szervezőelve a kötelező minőségi megszólaláson túl a nyárhoz, nyaraláshoz köthető témaválasztás, amit az alkotások többé-kevésbé meg is valósítanak, igaz, egyes esetekben igen tág az asszociációs kör… A szerkesztőelv már érdekesebb a recenzens számára, mert hiszen a könnyedebb, nehezebb szövegekről, versekről a saját esztétikai beállítottsága és ízlése alapján mondana véleményt – s így akár egyes szövegműveket kizárt volna a gyűjteményből… Ugyanakkor biztos, hogy Zalán Tibor A kíváncsi kiscsillag és a kíváncsi sün című verses (prózáját) meséjét vagy mesés (próza)versét emelném ki, mint a legsikerültebbet. 

Hasonlómód, szubjektív ítéletet mondanék az illusztrációkról is: Szegedi Katalin inkább szövegkövető, "leképező" festményeit kevésbé tartom sikeresnek, hiszen önállóan nem állnak meg a lábukon, pluszt pedig nem adnak a szöveghez. Gyöngyösi Adrienn munkáit érzem a leginkább idetartozónak, a gyerekekhez az általa kreált, humorral átszőtt világ állhat a legközelebb. Szalma Edit alkotásait szintén pozitívan emelném ki, valamint a siker reményében "mozgósításra" ajánlanám a rajzfilmkészítőknek. Ellenben Rofusz Kinga művei kapcsán részben a dark/gót szubkultúrák látványvilágát fedezném föl, s borongós hangulatukat nem érezném gyermeki közegbe valónak, miközben egyes alkotások (például a Tandori-vers Magritte-inspirálta illusztrációja, vagy a Péterfy-állatmese-paródiához tartozó rajz) fölülírják ezt a borút. Azonban minden képről elmondható, hogy sokáig tud legelészni rajtuk a szem, élénk, vagy kontúros színeik, formáik gyereknek/felnőttnek élvezetet okoznak.

A szerkesztői törekvés a prózák és versek váltakoztatva közlésében a legnyilvánvalóbb. De vannak kevésbé szembeszökő motívumok is, melyek mentén szépen felfűzhető a szövegek egymásutánisága. Ezek az aleatóriák, egybelátások persze olvasónként el is térhetnek egymástól. Mindenestre itt egy remélhetően nem túl erőltetett példa a tematikai láncolat egyik lehetséges képzésére: a nagyon is találó nyárnyafi kifejezést közkinccsé tevő Böszörményi-történet egy vén kandúr közvetítette elbeszélés a nyaraláskényszer ártalmairól, amit May Szilvia meséje követ, de itt a macsek már az egerek úszómestereként jelenik meg, színre víve a nyár örömeit egy dézsában, s innen csak egy asszociatív ugrás Jász Attila bogárkalózai levélhajóinak elsüllyesztése a lavórban.

Igényes, jófogású, a kép-szöveg arányát, termékeny kölcsönhatását legtöbb esetben eltaláló kötet, széles merítéssel a kortárs írók közegéből, inkább a nagyobb gyerekek (8-12 éves) érdeklődésére számot tartva. Bár a szövegek inkább hagyományosak mind elbeszélői vagy formatechnikájukat illetően, mind témaválasztásukban, ám olvasásuk, megértésük így legalább nem követel különösebb erőfeszítést.