Amikor leírtam az első verziót, örültem meg röpködtem, de később rá kellett jönnöm, hogy ez még nem jó. Ez bizony még nem könyv. Itt kezdődött a történet legizgalmasabb fejezete.
Egy ideig őrizgettem az íróasztalfiókban a mesét. 2014-ben meghívást kaptam egyszerre három Zala megyei településre: Zalabérre, Pókaszepetkre és Zalaegerszegre. Egy hirtelen ötlettől vezérelve elvittem magammal a szöveg első fejezetét. Felolvastam a gyerekeknek, és kíváncsi voltam, ők merre gombolyítják a történetet. Ötször vittem el a Bolygóvadászokat gyerekeknek, és minden alkalommal hozzátettek valamit, továbbvitték a bizonytalanságokat, megoldották a nehézségeket. Szereplőket adtak, helyszíneket, kalandokat. Regénnyé formálták a játékomat. Köszönöm szépen nektek, gyerekek!
A történet következő fejezete a Kolibri kiadónál folytatódik, ahol a főszerkesztő, Balázs Eszter Anna éppolyan lelkes volt, mint a gyerekek, és szeretett volna beszállni a játékba. Hozott magával még sok játszótársat, akik közül kettőt emelnék ki: Rácz I. Pétert, aki a csapongó mondataimat nagy szeretettel terelte mederbe, és Rátkai Kornélt, aki kirajzolta a fejemből a képeket. Sőt, még annál is többet, mert ahogy rajzolt, új és új ötletek születtek, és fűztem tovább a történetet a fejemben. (Remélem, majd papíron is tovább fűzhetem.)
Ennyi móka és játszás után szeretettel nyújtjuk át nektek a könyvet, és hívunk Benneteket is elkóborolni egy kicsit a csillagok között.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése