Afrikai óriáscsigák
Az afrikai óriáscsigák, vagy achátcsigák tulajdonképpen nem egyetlen faj, a meleg, mocsári környezetet kedvelő, nagy méretű csigákat látjuk el ezzel a gyűjtőnévvel. Elterjedt Kelet-Afrikában, Floridában, Kínában, Japánban, és Vietnamban. Kedvelik az üde, párás élőhelyeket. A nagy mocsári csigák általában agresszív fajok, az őshonos csigafajokat kiszorítják, mivel könnyen szaporodnak és méretükből adódóan is képesek az egyéb fajok elnyomására. Testük nagy, házuk akár 30 cm-esre is nőhet, testtömegük elérheti a 0,5 kg-ot, így az ide sorolt csigafajok a legnagyobbak a Földön. Trópusi erdők aljnövényzetében élnek, növényevő fajok. Levelekkel, gyümölcsökkel, zöldségekkel táplálkoznak. Hosszú életkort elérhetnek, akár 10-12 évet is élhetnek.
Kínai óriásszalamandra
A kínai óriásszalamandra (Andrias davidianus) testhossza akár a 1,8 métert, súlya a fél mázsát is elérheti; ezzel a ma bolygónkon élő legnagyobb kétéltű. Evolúciós fejlődése közel 100 millió évvel azelőtt vált el a többi kétéltűétől, hogy a dinoszauruszok megjelentek bolygónkon. Arról, hogy hány kínai óriásszalamandra él még eredeti élőhelyén, nincsenek adatok, de ott, ahol évtizedeken át tanulmányozták jelenlétét, 45 év alatt körülbelül 80%-os egyedszámcsökkenést tapasztaltak. Bár Kínában tilos rá vadászni, nagy termete miatt könnyű prédája az orvvadászoknak; húsa a feketepiacon kilónként száz USA-dollárért cserél gazdát. A kihalás szélére került.
Óriás weta
A Deinacrida heteracantha fajhoz tartozó rovar a weták családjába tartozik, melyek Új-Zélandon honosak. Fizikai ismertetőjelükhöz tartozik, hogy tücsökszerűek, röpképtelenek, erős állkapcsaik vannak. Jelenleg 11 óriás weta faj ismert a világon. Az óriás wetát egy 53 éves parkőr fedezte fel, Little Barrier szigtén, Új-Zélandon. A világ legnagyobb rovarja, olyan nagy darab, hogy egy jól megtermett répát is vígan elcsámcsog. Megtalálója szerint barátságos lény, egyáltalán nem bántja az embert. Az óriás weta a legsúlyosabb rovar a világon, akár egy fecskénél is nehezebb lehet. A szárnyfesztávolsága majdnem 18 centiméter.
Belga óriásnyúl
A Belga (Flamand) óriást Belgiumban, Flandriában tenyésztették ki kb. 1825 tájékán. Több színváltozata létezik és mind elfogadott, de vannak olyan országok is ahol némelyiket külön fajtaként emlegetik. Legismertebb színváltozata a szürke, vadas-szürke és a fekete. Optimális kifejlettkori súlya 7 kg felett van. Ez a fajta Magyarországon is eléggé elterjedt és ezekkel nemesítették a magyar vadas (parlagi) populációt. Elsősorban hobbitenyésztők foglalkoznak a fajjal és a kiállítások gyakori vendégei. A képen a világ legnagyobb belga óriása, Sandy látható legjobb barátjával.
Óriás édesvízi tüskés rája
Az óriás édesvízi tüskés rája egyike a világ legnagyobb édesvízi halainak, de hogy igazából mekkorára nő meg rejtély. Továbbá abban is eltérnek a különböző szakvélemények, hogy jelenleg hány ilyen titán él, és mely élőhelyeket részesítik előnyben. Mert habár a legtöbb példányt édesvízben fogták, egyáltalán nem zárható ki, hogy időnként látogatást tesznek az óceánba, ahol több közismert rokona is él e fajnak. Az óriás édesvízi tüskés rája fő elterjedési területe a Thaiföldön, Borneón, Új-Guineában és Ausztrália északi részén található folyók, valamint azok mellékágai. Gyakran eltemetik magukat a homokos fenékre úgy, hogy csak a fejük tetején lévő légzőnyílások vannak szabadon. Ezek az ősi porcos halak, alig változtak sok millió év alatt. Testük az akár 5 méter-es hosszúságot is elérheti, és helyi halászok elbeszélése alapján súlyuk meghaladhatja a 600 kg-ot. Az élőhelyhez igazodva általában barna vagy szürke színűek, széles, lapos testtel és hosszú farokkal rendelkeznek melynek végén található az a tüske, melyről egyrészt a nevüket kapták, másrészt védekezésben és zsákmányszerzésben is jelentős szerepe van.
Nomura medúza
A medúzák a csalánozók állattörzsébe tartozó altörzs. Testsúlyuk 97%-a víz, amely elősegíti a vízben való lebegést, a fennmaradó százalék fehérje. A medúzák ragadozók. A tapogató karokon és a szájnyílás környékén található csalánsejtek az áldozat megbénítására szolgálnak. Az állat a belső sejtrétegben termelődő emésztőnedvek segítségével bontja le az ily módon megszerzett táplálékot. A medúza mozgása rakétaelven működik, vagyis a víz az űrbélbe való juttatása és hirtelen kipréselése révén képes az előrehaladásra, ezért is történhet meg, hogy a nagyobb medúza rajok képesek a vízfelszínt mozgásba hozni. A medúza idegrendszeréről nincs igazán pontos képünk, annyi bizonyos, hogy idegsejt-hálózattal és idegtörzzsel rendelkezik. A medúzafajták eltérő méretűek. Köztük a legkisebb a staurocladia mindössze 0,5 mm, míg a Japán, Korea és Kína partjainál élő nemopelima nomurai, közismertebben nevén nomura medúza vagy óriás medúza teste elérheti az akár 200 centiméter átmérőt is. A nomura medúzák száma folyamatosan szaporodik. Bár nem mindegyikük éri el a két méteres átmérőt, és súlyuknál fogva még a kisebb példányok is képesek kiszakítani a halászok hálóit, és ha nagyobb rajokban veszik közre a táplálékkal teli hálót felhúzni készülő hajót, könnyedén feldönthetik. A két méter átmérőjű egyedek testhossza egyébként a karokkal együtt akár öt méter is lehet, a súlyuk pedig elérheti a 200 kg-ot.
Óriáscincér
Az óriáscincér (Titanus giganteus) csápok nélkül 15 centiméter hosszú, lárvája 25 centiméter. A Föld legnagyobb bogárfaja: az eddig fogott legnagyobb egyede 16,7 cm hosszú volt. Dél-Amerika északi részének sűrű esőerdeiben honos. Lárvája erősen korhadó fatörzsekben évekig fejlődik, a kifejlett bogár azonban csak néhány hétig él.
Mekongi óriás harcsa
Ahogy azt neve is mutatja legfőbb elterjedési területe a Délkelet-Ázsiában, Kínában található Mekong folyó. A folyón leúszva viszont ezek a gigászi teremtmények megtalálhatók, Kambodzsában, Laoszban, Vietnamban és Thaiföldön is, ahol Pla Bük néven ismerik e fajt, melynek jelentése, egyszerűen csak “nagy hal”. Méretei igazán lenyűgözőek, sok esetben felülmúlják hazai rekorder harcsáinkét is. Legnagyobb példányaik elérhetik 3 métert , és súlyuk meghaladhatja a 300 kg-ot. Egyedszámuk az elmúlt században mintegy 95 százalékkal lecsökkent, így ez az óriás most a kihalás szélére került. Ennek legfőbb oka a túlhalászás, a gátépítések és a vizek gyors ütemű eliszaposodása. A Mekong óriás harcsa nagyon szemei alacsony alacsonyan ülnek nagy és ezüstös szürke, sötét fején. Hasa fehéres-sárga. A harcsákra jellemző bajusz csak a fiatal egyedeknél kap szerepet, idősebb korban már nincs funkciója sem a táplálkozásban, sem pedig a tájékozódásban.
Óriás repülőkutya
Az óriás repülőkutya vagy más néven kalong a nagydenevérek alrendjéhez és a repülőkutyafélék (Pteropodidae) családjához tartozó nagy méretű faj. Az óriás repülőkutya széles körben elterjedt Ázsia délkeleti részén, ahol az indiai repülőkutyát váltja fel. Mianmar déli részétől, Thaiföld, Vietnam, Kambodzsa, Laosz és Malajzia területén honos, előfordul továbbá a Fülöp-szigeteken és Indonézia több szigetén is. Elsősorban esőerdőkben és part menti mangrove mocsarakban él. Előszeretettel telepszik meg kisebb szigeteken. Az egyik legnagyobb testű denevérfaj. Az állat hossza 40 centiméter, vitorlafesztávolsága 170 centiméter. A hím testtömege 1300-1600 gramm, a nőstényé 900 gramm. Teste szürkésbarna színű, vállainál sárgás színezettel. A vitorla lényegesen hosszabb és szélesebb, mint a legtöbb rovarevő denevéré, igen alkalmas a lendületes repülésre; felmelegedés és alvás közben a repülőkutya beburkolózik a több helyen ízülettel ellátott vitorlába. A hallása fejlett; a repülőkutya nősténye hangjáról is felismeri kölykét. A repülőkutya éjjel röptében nem használ ultrahangos bemérőrendszert, hanem remek látására hagyatkozik. A repülőkutyafélék családjából a Pterpus nemen belül találhatóak a legnagyobb fajok.
Óriás japán rák
Az óriás japán rák (Macrocheira kaempferi) egy tengeri rák faj, amely a Japán körüli vizekben él. Az óriás japán rák a legnagyobb ízeltlábú, két ollója közötti távolság akár 3,8 méter is lehet. A test mérete 40 centiméterre nőhet meg és a teljes rák 20 kilogrammot is nyomhat. A hímek karja nagyobb. A testük narancssárga színű, a lábakon fehér foltok vannak. Ijesztő megjelenése ellenére békés természetű.
Nyugat-afrikai góliátbéka
A világ legnagyobb békája a nyugat-afrikai góliátbéka (Conraua goliath). Rekordnagyságú példánya 1989-ben Kamerunból került elő, ennek testhossza 36,83 cm, testtömege pedig 3,66 kg volt. Maga a faj alig több, mint 100 évvel ezelőtt vált ismertté tudomány számára. A faj tipikus élőhelyei a zuhatagokkal tarkított folyóvizek, melyek homokos parttal és tiszta, oxigén dús vízzel rendelkeznek. A világ legnagyobb békáját számos tényező veszélyezteti. A helyi lakosság ízletes húsáért emberemlékezet óta vadászik rá. A nyugati gyűjtemények részére történő vadbefogás is jelentős ritkító tényező, a fajt fogságban még nem sikerült szaporítani.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése