🌹Anyák napi versek🌹

                  

             🌼  A mostani összeállításban anyák napi verseket ajánlunk. 🌼

🌹🌺🌼🌸🌹

Süss fel, nap,

fényes nap,

tavasz napocskája,

s ragyogjál Anyák napjára.

 

Ég, ég, fényes ég,

óriási nyári kék.

Kék ibolya, viola,

Anyám kedves mosolya.

Egy, kettő, három, négy,

Te kis madár , vígan légy.

Anyukámnak olyan szép dalt daloljál,

ami szebb legyen a tavasznál!

 

Kinyílt a rózsa,

piros szeme mosolyog.

Mit mond a rózsa?

Nem szól a rózsa,

csak Anyukámra mosolyog.

 

Ágh István: Virágosat álmodtam

Édesanyám,

virágosat álmodtam,

napraforgó-

virág voltam álmomban,

édesanyám,

te meg fényes nap voltál,

napkeltétöl

napnyugtáig ragyogtál.

 

Vass-Várkonyi: Piros rózsa, fehér rózsa

  

Piros rózsa, fehér rózsa

egy csokorba összefogva,

karjaimban alig fér el,

alig győzöm öleléssel.

 

Vedd el tőlem, édesanyám,

harmat csillag bársony szirmán.

Nap csókolta , szél ringatta,

kicsi fiad-lányod szívből adta.

 

Létay Lajos: Édesanyámnak

 

Ha csak egy virág volna,

én azt is megkeresném.

Ha csak egy csillag gyúlna,

fényét idevezetném.

Ha csak egy madár szólna,

megtanulnék hangján.

Ami csak szép s jó volna,

édesanyámnak adnám.

Köszöntő

 

Forró dobogását, Hallod-e szívemnek? Minden dobbanása

Azt mondja: szeretlek. Szeretlek szívemnek

Tiszta szent lángjával,

Igaz szeretettel,

Gyermeki hálával..

 

Az édesanya

 

Nincsen a gyermeknek,

Olyan erős vára,

Mint mikor az anyja,

Öt karjaiba zárja.

 

Nincsen örzőbb angyal

Az édesanyánál,

Éberebb csillag sincs

Szeme sugaránál.

Nincs is annyi áldás,

Amennyi sok lenne,

Amennyit az anya ,

Meg ne érdemelne.

 

Köszöntő

 

Egy kis verset súgott nekem,

A szerető szívecském,

Megtanultam s el is mondom

Édesanyák ünnepén.

Reggel imám azzal kezdem,

Este azzal végzem,

Az én édes jó anyámat

Áldd meg s tartsd meg Isten.

 

 

Édesanyám

Reggel óta tanakodtam,

Mit mondhatnék tenéked,

Olyan szépet gondoltam ki,

Hogy elmondani nem lehet.

 

Nem találtam rá szavakat,

Még verset sem találtam,

Minden, amit elmondhatnék,

Itt van egy szál virágban.

 

Áldás

 

Ahány virágszál van,

Ott künn a határban,

Ahány fényes csillag Nyári éjszakában,

Oly sok évig éljen Anyám boldogságban,

Ahány madár dalol

A virágos réten,

Ahány jó ember van

Széles e világon.

Édes jó anyámra Annyi áldás szálljon.

Köszöntő Anyák napjára

 

Már megjöttünk e helyre,

anyák köszöntésére.

Anyám, légy reménységben,

köszöntelek egészségben.

 

Amennyi a zöld fűszál,

égen ahány csillag jár,

májusban a szép virág:

annyi áldás szálljon rád.

 

 

Mándy Stefánia: Anyának szóló

 

Almafa, körtefa,

csipkefa, hárs-

este is reggel is mind haza

vársz.

 

Ha közel, ha messze,

ahol csak járok,

világok végibül

hozzád

találok.

 

Hó rebben, vad fagyok

zeng a vihar-

egy gondod: hol vagyok,

nem ér-e

baj?

 

Árván ha kint állok

tél közepén,

tenéked kiáltok,

üzenek

én.

 

Tüz a nap, forróság,

árnyad terül,

tiédnél jobb jóság

sose

kerül.

 

Nem látom, hol vagyok,

merre az út?

Akinek hold ragyog,

mind haza

jut.

 

Kisgyerek, nagy gyerek,

ott legyek nálad,

ha bú ér, ha öröm,

csak haza várlak!

 

 

Weöres Sándor: Buba Éneke

 

Ó, ha cinke volnék,

útra kelnék,

hömpölygő sugárban

énekelnék-

minden este

morzsára, búzára

visszaszállnék

anyám ablakára.

 

Ó , ha szellő volnék,

mindig fújnék,

minden bő kabátba

belebújnék-

nyári éjen,

fehér holdsütésben

elcsitulnék

jó anyám ölében.

 

Ó, ha csillag volnék,

kerek égen,

csorogna a földre

sárga fényem-

jaj, de onnan

vissza sose járnék,

anyám nélkül

mindig sírdogálnék.

 

Beney Zsuzsa: Anya Dúdolja

 

Azt kérdezed tőlem

hogyan vártalak?

 

Mint az éjszakára

fölvirrad a nap,

mint a délutánra

jő az alkonyat,

mint ha szellő jelzi

a förgeteget-

ezer pici jelből

tudtam jöttödet.

 

Mint tavaszi reggel

a nap sugarát,

fagyos téli este

jégcsap csillagát,

mint az alma izét,

tejet, kenyeret-

pedig nem is láttalak még,

úgy ismertelek.

 

Mint a fény az árnyat,

záport a virág,

mint patak a medrét,

madarat az ág,

mint sóhajos nyári éjjel

a fák az eget-

mindenkinél jobban téged

így szerettelek.

 

 

Nadányi Zoltán: Anyu

 

Tudok egy varázsszót,

ha én azt kimondom,

egyszerre elmúlik

minden bajom, gondom.

 

Ha kávé keserű,

ha mártás savanyú,

csak egy szót kiáltok,

csak annyit, hogy: anyu!

 

Mindjárt porcukor hull

kávéba, mártásba,

csak egy szóba került,

csak egy kiáltásba.

 

Keserűből édes,

rosszból csuda jó lesz,

sírásból mosolygás,

olyan csuda-szó ez.

 

Anyu, Anyu! Anyu!

Hangzik este-reggel,

jaj de sok baj is van

ilyen kis gyerekkel.

 

Anyu, Anyu! Anyu!

Most is kiabálom.

Most semmi baj nincsen,

mégis meg nem állom.

 

Csak látni akarlak,

anyu, fényes csillag,

látni , ahogy jössz, jössz,

mindig jössz, ha hívlak.

 

Látni sietséged,

angyal szelídséged,

odabújni hozzád,

megölelni téged.

 

 

 Jankovich Ferenc:Anyák napján

 

Egy fényes kis madár

torkát megnyitotta.

Halljátok, így dalol

a kis madár torka:

 

Nap támadt az égen

kékellő magasban,

fény suhog az ágon,

tavasz van , tavasz van.

 

Kicsiny bimbóikat

pólyálgatják a fák,

ringatják, dajkálják,

mint jó édesanyák.

 

Ti is, mint tavasszal

bimbóikat a fák,

úgy ringattok minket,

kedves édesanyák.

 

A mi életünket

munkálja szívetek,

mint az égen a Nap

a szép kikelet.

 

Köszönjük a tavaszt,

mit tőletek kaptunk,

ne haragudjatok,

hogyha rosszalkodtunk.

 

Kedves édesanyák,

ígérjük,hogy nyárra

tiszta ötöst hozunk

a bizonyítványba.

 

Tanulunk, mert tudjuk,

ki mint vet, úgy arat-

munkálja a tavasz

a jövendő nyarat.

 

Egy  csokor színes szó,

mint egy csokor virág:

fogadjátok tőlünk,

kedves édesanyák!

 

Iványi Mária: Nagyanyónak

 

Halkan, puhán

Szirom pereg,

Simogatja

dolgos kezed.

Piros szegfű

Halvány rózsa

Téged köszönt

Nagyanyóka

 

Cser Gábor: Anyuka

Sok – sok ezer csillag ragyog,

s én bizonytalan vagyok,

melyikük a legfényesebb?

 

Sok sugara van a Napnak,

színarany melegből vannak,

melyikük a legmelegebb?

 

Óceán millió cseppje!

A fejemet töröm egyre,

melyikük a legeslegszebb?

 

A rét százezer virágja!

Melyikük a rét királya?

Melyik szál a legszínesebb?

 

Csillag, csepp, napsugár, virág

vagy akár az egész világ….

Anyukám a legkedvesebb!

 Fecske Csaba: Hol voltam?

Hol voltam, mikor még

nem voltam?

Előletek jól

elbújtam.

Pici búzamag,

az voltam,

ezüstcsillag egy

álomban.

Mi minden voltam

helyettem,

mielőtt meg nem

születtem!

Veres Csilla: Néked álmodom anyu

 

Néked álmodom anyu

a napnak sugarát,

lágy tavaszi szélben

az aranyszínű ruhát.

 

Néked álmodom

az égbolt gyöngyeit,

mint fürge tündérek

aprócska könnyeit.

 

Elhozom néked anyu

a hulló csillagot,

zsendülő mezőkről

az édes illatot.

 

Elhozok én onnan

méhecskét, virágot,

s megálmodom néked

az egész világot.

Nagymamáknak

Gyerekek! Gyerekek!

Mi van ma veletek?

Nem maszatos senki,

Csendben van mindenki,

Szemetet sem hagytok,

Oly rendesek vagytok.

Látjátok nagymamák?

Milyen jó unokák.

Ünneplőben vannak,

Verseket szavalnak,

Minden nagymamának

Forró csókot adnak.

 

Faltysné Ujvári Anna: A nagymama

 

A nagymama reszketeg,

De fogja a kezedet,

S elvezet a gondon át

minden félős unokát.

 

A nagymamalába fáj,

mégis veled szaladgál,

versenyt fut az idővel,

majd megtudod idővel.

A nagymama elringat,

simogat és puszilgat,

hallgasd meg, hogy mit mesél,

s az ő álma te legyél.

A nagymama szíve nagy,

Neki „jobbsincs” gyerek vagy.

Néha-néha öleld át

A nagymamát, a nagymamát!

Édesanyám, kedves anyám , drága,

Köszönti hálás kisleánya,

Hálás imánk felrepül az égbe,

Jó anyánkért ezer áldást kérve.

Legyen élted nagyon hosszú, boldog,

                                    Adjon isten örömet és sok jót!                               (lányok)

 

 

Édesanyám, kedves anyám, drága,

Köszönti hálás fiacskája,

A mi imánk is szálljon fel az égbe,

Lehessek anyám büszkesége.

Dolgozhassak majdan őhelyette,

                                Neki boldog pihenőt teremtve.                         (fiúk)

 

Édesanyánk, kedves anyánk, drága.

Köszönti fia és leánya

Megígérjük, hogy mindig jók leszünk,

                          Jó anyánknak örömet szerezzünk!                     (együtt)

 

Szemed tükre, mint a gyémánt, Úgy tündököl, úgy ragyog..

Elmondtad már nagyon sokszor, egyik kincsed én vagyok.

 

Mesét mondasz lefekvéskor,simogatsz, ha felkelek,

s hogyha néha úgy visítok, hogy az ég is megremeg.

 

kifürkészed mi a gondom, megtörlöd a szememet,

 hiszen tudod mindent megold az anyai szeretet.

 

Te vagy az én őrangyalom, hogyha hívlak nem késel.

Tudod anyu úgy szeretlek, nem mondhatom elégszer.

 

Drága jó anyám, mondd, mit kívánhatnék,

nincs fogalom, s kedvesebb ajándék,

mi szívemből jöhet, s hozzád elvezethet,

az irántad táplált igaz, hű szeretet.

 

Bokréták százai most keveset mondanak,

csapongó lelkem is csak inkább hallgat.

Szavaim elálltak, mint a nyári zápor,

átadom csokromat néhány szál virágból.

Forrás: Pinterest