Fogadd szeretettel Csondor Kata írónő Advenvarázsa c. meséjének 15. történetét!
15.
Egy zenélődobozt, plüssmackót, fenyőfadíszeket, némi édességet rejtettek a következő fiókok.
Bence felnyitotta a faragott dobozkát. Felcsendült a zene, egy fiúcska ment körbe – körbe, míg egy ház ablakában egy kislányt meg nem látott. Azonban, a forgás nem maradt abba, a kisfiú újra és újra elhaladt a kislány ablaka előtt. Nem tudtak megállni, beszélgetni, mert a szerkezet továbbhaladt s a kisfiú már ott sem volt.
- Milyen szomorú lehet! – Bence csak nézte – nézte, ahogy távolodik a kisfiú és a kislány.
- Gondolkodj! – Intette, Adventvarázsa Bencét.
- Nem értem.
- Dehogynem! Ne úgy lásd! A lényeg, hogy amin nem tudsz változtatni, azon legalább ne szomorkodj!
- Hogyan?
- A forgás azon részére koncentrálj, amikor közelednek és drukkolj nekik! Ettől te is boldogabb leszel!
- Továbbra sem tudnak találkozni!
- Való igaz! Viszont a kedved jobb lesz. Ha már úgysem tudsz rajta változtatni, így mégis jobb lesz mindenkinek!
.png)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése