Szeretettel köszöntünk Miklós napján, reméljük mindenkinek vidám ez a nap, miután a Mikulás "elhalmozta" ajándékokkal és a Nap is kisütött:-)
Tovább folytatjuk - Csondor Kata írónő - adventi meséjét, és ismételten arra biztatunk Benneteket, hogy rajzoljatok, pályázzatok!
6. A jócselekedet
Bence a következő estén ismét kiválasztott egy fiókot. Nem hitt a szemének, kalapács, fűrész, fogó, mérőszalag, alig győzte kipakolni a szerszámokat.
- Nagyapa műhelye kicsiben – szögezte le Bence, miután asztala megtelt a szerszámokkal.
- Igen, valóban arra emlékeztet – Adventvarázsa a kihúzott fiók szélén, lógatta a lábát.
- Mihez kezdjek én velük? – Bence egyre tanácstalanabb lett.
- Valami hasznukat csak veszed! Különben nem kerülhettek volna a jótett fiókjába. Törjük a fejünk, erősen! Nagyapád mindenfélét fabrikál, egy darab fából, ragasztóból, néha csavarokból, mindenféle alapanyagot ötletesen felhasznál.
- Megvan! Készítsünk madáretetőt!
- Az jócselekedet? – most Adventvarázsa tamáskodott.
- Nézz ki, a lámpa által megvilágított udvarra!
- Vastag hó borítja a háztetőt, fákat, földet.
- Hát ez az! Az énekesek nem találnak maguknak eleséget, mindent betakart a hó.
- Akkor adjunk nekik enni! Az biztosan jócselekedet.
- Pontosan erre készülünk! Egy házacska, ahol egész télen szívesen látjuk az éhezőket, magok, szalonna, tepertő.
Adventvarázs segítségével egy madáretetőt készítettek. Az ablakpárkányra helyezték, apró magokat szórtak bele. Sűrűn látogatták a kis madárvendéglőt a cinegék, verebek, rigófélék és mindenki, aki itthon tölti a telet...
A folytatást holnap olvashatjátok blogunkban!
Kívánunk szép adventi napokat, a rajzpályázathoz sok sikert!
.png)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése