A következő dallal kívánunk mindenkinek
BÉKÉS, BOLDOG KARÁCSONYI ÜNNEPEKET!
Szeretettel ajánljuk Csondor Kata írónő Adventvarázsa történeteit advent további napjaira is.
22. Szerencse
Bence feszülten várakozott Adventvarázsára, illetve az ő válaszára.
- Tudod! Évszázadokkal ezelőtt kaptam a család fiúágát. Akkor úgy tanultuk mindannyian, mi Adventvarázsok, hogy a nagyapák örökítenek bennünket unokáik számára s majdan ők az övéiknek hagyományoznak. Azóta senkivel sem találkoztam. Sajnálom, ha számodra nem kielégítő a válasz!
Bence elgondolkodott.
- Szerencsés vagyok, amiért az én Nagyapám megőrzött nekem Téged!
- Igen! Valóban! Mindketten szerencsések vagyunk, mert szeretettel ápolták, gondozták őseid a rájuk bízott feladatot.
- Feladat? – Bence bajban volt. Olyan nagyszerű estéket töltenek együtt. Hol ebben a feladat?
- Méghozzá nagy, figyelmet, energiát, szeretetet, időt igénylő feladat.
- Móka, kacagás, vidám társas esték – vélekedett Bence.
- Most igen, mert Te az élvezője lehetsz, mindannak, amit nagyapád előkészített. Nagyon figyelt, hogy örömet szerezzen, meghallgatott téged, hogy tudja, mire van szükséged, sok – sok fáradtsággal, vesződséggel és még több szeretettel gondoskodott mindarról, ami nekünk örömet lopott az adventi várakozás idejére.
Bencét egyre hatalmasabb kérdés környékezte – Egyszóval, csak ott lakik társad, ahol betartották a rájuk bízott feladatokat?
- Bizony! Örülök, hogy egyetértünk ebben is! Fontos figyelni a kötelességünkre, mert csupán az öröm átélése nem lesz elég, életünk egészére. Majd nekünk is viszonozni kell!
- Talán nem mindig annak, akitől kaptuk, de viszonozni kell!
- Helyes! Tudtam, hogy megérted, ezt a törvényt! A világban egyensúlynak kell, lennie! Adok és kapok. Kapok és adok! Másképp nem megy! Az egyik oldalon, sohasem állhatsz. Ugyan a mérleg billeg, de a cél, hogy végül egyensúlyban maradjon!
23. Karácsonyi kívánságlevél
- Mit írsz? – Adventvarázsa a szekrényke tetején egy bélelt gyufásdobozban pihent.
Bence fenyőfával díszített, gondosan előkészített papírra rótta sorait.
- Kedves Jézuska! Szeretnék, megtanulni, korcsolyázni! Kérlek, gondolj rám ajándékosztáskor!
- Á…..! – Sokatmondó válasz érkezett Adventvarázsától.
- Igen! Karácsonyi kívánságlevelet írok! – válaszolt Bence.
- Helyes!
- Anyu és apu is azt mondják megértem a korizásra.
- Mondom, hogy helyes! Nekem nem kell bizonyítanod!
- Miért kinek kell?
- Mindenki másnak. Például, elsődlegesen saját magadnak!
- Magamnak?
- Igen! Mindenki más csak azután jöhet! Ha ismered saját magad, tudod, hogy mire vagy képes. Vagy mondjam inkább, hogy mire nem? Szóval ki tudod tűzni a célt és meg is tudod valósítani.
- Húúú! Az nem is olyan egyszerű. – Bence az elmúlt napokra gondolt, amikor csak kigondolta, amit akar és szinte már meg is kapta. - Csakhogy nem mindig történnek így a dolgok.
- Dehogynem! Tudnod kell mi a cél! E - nélkül nem működik! Ha ez megvan, erre kell összpontosítani, gondolatban, cselekedetben. Örülni, a gondolat által megjelenő eseménysornak! Boldogbiztonsággal várni a beteljesültét! Ez a módja!
- Tudom! S mióta velem vagy működik is.
- De!
- Régebben nem volt így
- Akkor azt az időszakot és a történteket felejtsd el! Ne is gondolj rá! Csak a jóra, szépre érdemes időt és szót pazarolni!
24. Csodákkal teli napok
A következő újra csak egy vers volt.
Megkaptál már mindent!
Néhány nap van hátra.
Tekints tiszta szívvel,
a fénnyel teli világra!
- Nagyon közel vagyunk! Elmondhatom, felkészültünk a nagy eseményre. Magára, a csodára is készen állunk.
Bence szeme kitágult, úgy kérdezte – Csodára?
- Igen! A csodák, kicsik és nagyok, itt vannak az életünkben.
- Mégis mire gondolsz?
- Mindenre, ami szép, váratlan, kedves, szeretetteli. Gondolkozz! Ez mind csoda!
- A behavazott táj?
- Igen, de a ragyogó napsütést se feledd, vagy a vihar előtti színpompás felleget!
- A zúzmarás fák.
- A rügyektől duzzadó, vagy zöld, esetleg színpompás őszi levelektől díszlő, egyre megy.
- Anyu, Apu, Nagyanya, Nagyapa, Te!
- Egy mosoly, kedves szó, ölelés.
- Ha jól viselem magam és Anya örül.
- Bizony! Minden pillanatot átjár a csoda fuvallata. Figyelem és nézőpont kérdése, hogy mit látunk meg belőle. Gondolj csak az első találkozásunkra!
- Elgondoltam valamit és ahhoz ragaszkodva, nem volt igazi az öröm.
- Aztán mégis mennyi jó történt már kettőnkkel.
- Mert fontos lettél nekem!
- Bárki és bármi, azzá válhat, ha időt szánsz rá! A karácsony, vagy egy szülinap, de lehet egy sima hétfő vagy péntek. A hangsúly a fontoson van, nem a személyen, eseményen. Mi fontosnak tartjuk, hogy felkészüljünk karácsonyra, ebbe fektettünk szeretetenergiát, boldogságtudatot.
Kívánunk szép ünnepet, a rajzpályázathoz sok sikert!
.png)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése